MH/ MTI
2024. november 20. szerda. 23:36
A 46 tagországot számláló Európa Tanács a Gyermekek Világnapja alkalmából közzétett tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnából érkezett menekült gyerekek milliói szembesülnek nyelvi akadályokkal a befogadó államban biztosított oktatás során.
A menedéket nyújtó országok számára a legjelentősebb kihívást pedig a korlátozott iskolai kapacitás és az iskolát nem látogató gyermekek számon tartása jelenti.
Ezer nappal az ukrajnai háború megkezdését követően ideje áttérni a vészhelyzeti megoldásokról a fenntarthatóbb, hosszú távú mechanizmusokra – írta tanulmányában az Európa Tanács, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok területén menedéket kapott ukrajnai gyermekek mintegy 50 százaléka nem jár iskolába.
A fogadó országokban iskolába beiratkozott gyerekek 60 százaléka még mindig Ukrajnából közvetített online órákon vesz részt – tájékoztattak.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy a háború elől elmenekült gyermekek gyakran szenvednek traumától, pszichés szorongással küzdenek, vagy az instabilitás érzésével szembesülnek.
Ezen kihívásokat az ukrajnai gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének szavatolása mellett szükséges orvosolni – áll a tanulmányban, mely hatékony stratégiákat mutat be az érintett gyermekek helyi iskolákba való integrálására, a beiratkozás személyre szabására és az osztályok elhelyezésének rugalmassá tételére, miközben védi a kulturális identitáshoz való jogukat az ukrán kultúrával és nyelvvel való kapcsolatuk megőrzése mellett.
A tanulmány arra ösztönzi a tagállamokat, hogy segítsék az iskoláztatást a gyermek számára azáltal, hogy felhívják a szülők, vagy a gyámok figyelmét ennek előnyeire.
Elegendő férőhely biztosításának szükségességégét hangsúlyozza az iskolákban és elegendő számú tanár alkalmazását.
A befogadó állam oktatási rendszerébe be nem került ukrajnai gyermekek azonosítására szólít fel, és szorgalmazza, hogy az oktatási intézmények alkalmazzanak személyre szabott tanulási terveket a rögzített tanterv helyett.
A tanulmány végezetül befogadó környezet kialakítását tartja szükségesnek, miközben kiemeli a gyerekeknek kulturális identitása megőrzésének fontosságát.
