MH/ MTI
2024. november 20. szerda. 22:39
A hágai székhelyű bíróság 2018 márciusában adott ki elfogatóparancsot Al Hassan Ag Abdoul Aziz Ag Mohamed Ag Mahmoud ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért, a többi között kínzásért, nemi erőszakért, erőszakos kényszerházasságok megkötéséért, önkényes kivégzésekért és üldöztetésért.
A bíróság június végén bűnösnek mondta ki a dzsihadistát, mivel a vádhatóság szerint „minden kétséget kizáróan bizonyított”, hogy Al Hassan részt vett a timbuktui iszlám bíróság munkájában, valamint ő volt az iszlamista rendőrség de facto vezetője Timbuktuban 2012-2013-ban, amikor a térségbe behatoló szélsőséges szakadárok emlékműveket pusztítottak el, foglyokat bántalmaztak, nőket pedig szexrabszolgasorba vetettek.
A dzsihadista vezetőt ugyanakkor felmentették a nemi erőszak, a szexuális rabszolgaság és a magántulajdon ellen elkövetett háborús bűnök, valamint a kényszerházasság jelentette emberiesség elleni bűncselekménye alól.
A Nemzetközi Büntetőbíróság szerdai ítélte szerint a most 47 éves Al Hassan a rémuralom „kulcsfigurája” volt, miután 2012-ben az iszlám szélsőséges lázadók elfoglalták Timbuktut. Központi szereplője volt az iszlám törvénykezés bevezetésének és alkalmazásának.
Al Hassan számos nyilvános korbácsolásban, botozásban, kínzásban és csonkításban vett részt vagy volt jelen, amelyek – mint kiemelték – mély lelki sebeket hagytak az áldozatokon és a bámészkodókon egyaránt. Al Hassan az iszlamista bíróság törvénytelen határozatait is végrehajtotta – tették hozzá.
„A rezsim és tettei traumatikus hatással voltak Timbuktu lakosságára” – mondta az ítélet felolvasásakor Kimberly Prost, a bíróság elnöklő bírája.
Közölte továbbá: a bíróság úgy ítélte meg, hogy a büntetés arányos a bűncselekmények súlyával, nevezetesen az üldöztetés és kínzás, valamint az egyéb embertelen cselekmények, köztük a kegyetlen bánásmód, a személyi méltóság megsértése, a csonkítás és a törvényes eljárás nélküli büntetés kiszabása jelentette bűntettével.
Szavai szerint az ítélethirdetés fontos mérföldkő, hangsúlyozza ugyanis az elszámoltathatóságot és az áldozatoknak okozott sérelem elismerését, valamint a nemzetközi közösség elkötelezettségét a súlyos bűncselekmények elítélése mellett – húzta alá Kimberly Prost.
A bíróság tájékoztatása szerint a 10 év börtönbüntetés a hágai fogdában eltöltött idővel csökken. Az ítélet ellen az ügyészség – amely 22 év letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte –, valamint a védelem fellebbezhet – tették hozzá.
Mali 2018. március 31-jén adta át a háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt dzsihadistát a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, azóta őrizetben van.
Vádakat megerősítő meghallgatását 2019 júliusában tartották, majd szeptemberben a tárgyaláselőkészítő tanács határozatot adott ki, amelyben megerősítette az ügyész által Al Hassan ellen felsorolt, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatban felhozott vádakat, és bíróság elé idézte.
A 2020. július közepén kezdődött per során az ügyészség 52 tanút hallgatott meg. Az áldozatok jogi képviselői legkevesebb 2196 sértettet képviseltek. Ezt megelőzően az egyetlen mali dzsihadista, akit korábban sikerült felelősségre vonni a timbuktui pusztításért, bűnösnek vallotta magát, és 2017-ben kilenc év börtönbüntetést kapott kulturális örökség elpusztításáért.
Ahmad al-Faqi al-Mahdi esete volt az első, hogy valakit kulturális örökség elpusztítása miatt marasztaltak el háborús bűnösként. Őt tanúként hallgatták meg Al Hassan perében.
