Gerlaki Bence a III. Nemzeti Szabályozói Konferencia megnyitóján összetett feladatnak nevezte a fogyasztók védelmét, amelynek folyton új megoldásokra van szüksége. A technológiai haladással párhuzamosan egyik kihívás a másikat követi, átalakulnak a vásárlási szokások és az eladói gyakorlatok, és olyan értékesítők is hatalmas bevételhez juthatnak, akik sem az adójogi, sem a fogyasztóvédelmi feltételeket nem teljesítik – mondta.
Hangsúlyozta: minden fogyasztónak tudnia kell, hogy ilyen ügyekben számíthat a békéltető testületekre és a kormányhivatalokra, januártól pedig megkezdi a működését a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság is. Magyarországon ehhez hasonló, ilyen széles hatáskörrel rendelkező intézmény nem volt még, feladatai közé tartozik majd a fogyasztóvédelem mellett a kereskedelempolitika, az élelmiszer-forgalmazás felügyelete, a laborvizsgálatok és országos ellenőrzések irányítása éppúgy, mint az üzemanyagpiac és a vendéglátás ellenőrzése – tette hozzá.
A helyettes államtitkár szerint a tudatos fogyasztói magatartás legfontosabb alapelve a megelőzés, a vásárlóknak tudniuk kell, mire kell figyelniük vásárláskor, hogyan érdemes terméket választani, és kiktől kell magukat távol tartani. A piaci egyensúly érdekében Gerlaki Bence sürgette a vállalkozói jogkövetés fejlesztését is. Ezen a téren ugyancsak fontos szerepe lehet az ismeretek terjesztésének, mert a jogsértésekhez sokszor nem nyereségvágy, hanem csupán tudáshiány vezet – hangsúlyozta.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a cselekvő állam részeként a fogyasztók védelme, az energiaszuverenitás és a felügyeleti területek fejlesztése érdekében jött létre három évvel ezelőtt – ismertette Nagy László elnök, kiemelve a feladataik közül a szerencsejáték-felügyeletet és a kiberbiztonságot is. Hozzátette, hogy minden szabályozói döntésnek végső soron a fogyasztói érdekeket kell szolgálnia, mert a piac hatékony működéséhez szükség van biztos lábakon álló fogyasztóvédelmi politikára, a fogyasztó elégedettsége ugyanis a gazdaság működésének alapja. Garantálni kell a biztonságukat, egészségük védelmét, multinacionális szerencsejáték-szervezőkkel éppúgy meg kell küzdeni, mint a dohánytermék-kereskedelem szereplőivel – mondta, hozzátéve: az intézkedések hatására a piac jól láthatóan tisztul, hiszen míg 2013 előtt negyvenezer kereskedelmi egységben lehetett dohányt venni, jórészt ellenőrizetlenül, ma már csak hatezer helyen, amivel együtt jár a fogyasztók számának jelentős csökkenése is.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója arról beszélt, hogy a bizonytalan, gyorsan változó környezet felértékeli a jó szabályokat, a fogyasztókra nehezedő piaci nyomás pedig a hatóságok tevékenységét. Szerinte a fogyasztói tudatosság mintaképe az, aki lehetőség szerint belföldi terméket vásárol, és abból is csak azt, ami a hasznára van, ár-érték arányát tekintve a legjobb, környezetterhelése pedig a lehető legcsekélyebb. A valóság azonban az, hogy számos áru nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, és szinte heroikus küzdelem minőség-, egészség- és környezettudatosságra nevelni, a fogyasztói jogok ismeretére tanítani – jegyezte meg.
A hatékony tudásterjesztés egyszerre egyéni és közösségi érdek, amihez az MCC azzal járulhat hozzá, ha tájékozott, tudatos szellemi fogyasztókat nevel, akik a világon bárhol magyar patriótaként éreznek, gondolkodnak és cselekednek – fogalmazott Szalai Zoltán.
Az SZTFH elnökhelyettese szintén úgy véli, hogy a hagyományos hatósági eszközök mellett a tájékoztatás is fontos eszköz lehet. Téglásy Péter szerint a következő időszak legjelentősebb kihívása a szerencsejáték- és dohánypiac felügyelete, a reklámozási szabályok és az influenszereken keresztüli hirdetések felülvizsgálata lehet.
A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnak (MEKH) nincsenek hagyományos fogyasztóvédelmi feladatai, de az energetikának is része például a napi kapcsolattartás több millió ügyféllel – mondta Juhász Edit elnök. Legfontosabb feladatuknak azt tekinti, hogy ösztönözzék a szolgáltatói képességek fenntartását, mert fogyasztói szempontból ez a legjobb a folyton változó piaci környezetben.
A Közbeszerzési Hatóság (KH) szintén nem fogyasztóvédelmi szerv, közvetve mégis fontos szerepet tölt be, hiszen jelentős részben a közpénzek hatékony felhasználásán múlik a közszolgáltatások minősége – mondta Teket Mária. A KH nemzetközi elnöki tanácsadója hangsúlyozta: közérdek a költségvetési források átlátható és felelősségteljes elköltése, annak hatásait a folyamat végén a fogyasztók fogják érzékelni.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a versenystruktúrák megőrzésével támogatja a fogyasztói jólétet, a versenyfelügyeleti eljárások a javítják a hatékonyságot és alacsonyabb árakat eredményeznek – mondta Bak László elnökhelyettes, aki úgy látja, hogy a közeljövő egyik legfontosabb feladata a digitális szolgáltatások kereskedelmi gyakorlatának felügyelete lehet.
