2022 februárja óta az amerikai kongresszus több mint 174 milliárd dollár értékű segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajna támogatására. A legutóbbi, áprilisban jóváhagyott részlet több mint 9,4 milliárd dollárnyi „kölcsönt” tartalmazott, hogy segítsen betölteni a Kijev költségvetésében keletkezett hiányt.
„Megtettük a törvényben körvonalazott lépést, hogy töröljük ezeket a kölcsönöket” – mondta szerdán Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő, megerősítve, hogy Biden az összeg felét, vagyis nagyjából 4,7 milliárd dollárt akar leírni.
Az adósság elengedése „az Egyesült Államok és az EU, a G7+ és a NATO-partnerek nemzeti érdeke” – állította a külügyminisztérium a kongresszusnak címzett, november 18-án kelt levelében a Bloomberg szerint.
Donald Trump megválasztott elnök a kampánykörúton kijelentette, hogy nem ellenzi, hogy a kongresszus több támogatást hagyjon jóvá Ukrajnának, mindaddig, amíg a támogatást kölcsönök, és nem az adófizetők által finanszírozott ajándékok formájában adják.
A segélyek egy részének hitelre keresztelése volt az egyik legfontosabb módosítás, amely segített átvinni a 61 milliárd dolláros áprilisi csomagot a republikánusok és a Fehér Ház közötti hónapokig tartó patthelyzet után.
Rand Paul szenátor megfogadta, hogy megakadályozza az adósság elengedését, azzal érvelve, hogy az igazságtalan terhet ró az amerikai adófizetőkre.
„Ma este kikényszerítem a szavazást az állásfoglalásomról, hogy megakadályozzam, hogy Biden Ukrajna adósságát Amerika problémájává tegye. Javaslata az ukrán vállalkozások, farmerek és korrupt bürokraták finanszírozásának terhét a keményen dolgozó amerikaiak vállára helyezi” – írta Paul szerdán az X-en közzétett nyilatkozatában.
Az ukrán kormány szinte teljes mértékben a nyugati segélyekre támaszkodik, hogy gazdasága talpon maradjon. Szeptemberben Kijev elfogadta a 2025-re szóló költségvetési tervezetét, amelyben 75 százalékos hiányt jósolt, és úgy becsülte, hogy 12-15 milliárd dollárra lesz szüksége a hiány fedezésére.
Ukrajna államadóssága júliusban meghaladta a 152 milliárd dollárt a pénzügyminisztérium adatai szerint. A hitelek kiszolgálásának költsége 900 millió dollárról idén 5,2 milliárd dollárra ugrott – számította ki a Vedomosztyi című orosz lap a kijevi pénzügyi adatok áttekintése után.
Októberben a G7-országok véglegesítettek egy külön 50 milliárd dolláros kölcsönt Ukrajnának, amelynek fedezetét a jelenleg Nyugaton befagyasztott mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyonból származó nyereség képezi. A vagyon teljes elkobzására irányuló amerikai nyomás ellenére a Nemzetközi Valutaalap eddig ellenezte ezt a lépést, mivel attól tart, hogy az alááshatja a nyugati pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.
Moszkva „lopásként” ítélte el a vagyonbefagyasztást, és figyelmeztetett, hogy a pénzeszközök lehívása illegális lenne, és veszélyes precedenst teremtene. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán megígérte, hogy a nyugati lépéseket tükröző megtorló intézkedéseket kezdeményez.
„Ha a nyugati országok úgy döntöttek, hogy felhasználják a vagyonunkat és a vagyonunkból származó jövedelmeket, az orosz fél is megfelelő intézkedéseket fog végrehajtani” – jelentette ki a pénzügyminiszter.