A jegybankelnök szerint a geopolitika, a klímaváltozás és a tudományos forradalom mindent meghatároz napjainkban. Ezek egyszerre egymást erősítő és ugyanakkor hűtő folyamatok.
Matolcsy György szerint az Európai Unió a versenytársaihoz képest hanyatlik. Ez visszavezethető arra, hogy a közösség nem tudta eldönteni, hogy az USA elé vagy mellé, vagy hova akar belépni a globális versenybe. Mindenesetre létrejött túlközpontosított, bürokratikus rendszer.
Mit kéne tenni? Előszöris el kellene szabadni az Európai Egyesült Államok gondolatától, a birodalmi gondolkodástól. Matolcsy György példaként hangsúlyozta: az euró bevezetése elképesztő károkat okozott Franciaországnak és Olaszországnak.
Szerinte a cikklusok logikájából adódóan valamikor a 2030-as évekre lehetővé válhat a megújulás, hogy az EU jogköröket adjon vissza a tagállamoknak és egy nemzetközösségi jellegű működésre álljon el, miközben újra felveszi a kapcsolatot Oroszországgal.
– Azt gondolom, hogy Magyarország az alapítói között lehet egy új, nemzetközösségi típusú európai közösségnek, és Magyarország a kapocs lehet kelet és Nyugat között – jelentette ki.
Orbán Viktor szellemesen megjegyezte, hogy ezzel a legfontosabbak már el is hangoztak. Ezek után felidézte, hogy a 2010-es kormányváltás után Matolcsy György rakta le a mai magyar gazdaságpolitika alapjait.
A miniszterelnök emlékeztetett a 2008-as pénzügyi válság tanulságaira, mindenekelőtt arra, hogy az eloszlatta az illúziókat a nyugati pénzügyi rendszerek önmegújítási képességei kapcsán.
Szerinte a rendszerváltozást is az a hit övezte, hogy a Nyugat tudja garantálni a jólétet és a biztonságot, ott ehhez megvan a tudás és a képességek. De 15 évvel ezelőtt rá kellett ébredni arra, hogy a Nyugat már nem képes kezelni a válságot.
A geopolitikai erőviszonyok radikálisan átalakultak, új erőközpontok jöttek létre első sorban Ázsiában, és világossá vált, hogy a modernitás többé már nem nyugati kategória. De Európa nem akarta ezt észre venni, nem akarta ezt tudomásul venni, hanem bezárta magát. Ekkor, 2009-ben jöttek rá, hogy ideje Keletre is nézni, nem csak Nyugatra.
Van egy másik indoka is annak, amiért foglalkoznunk kell a globális kérdésekkel: a változások gyorsak, a politika lényege pedig az ütemérzék. Sok okos ember van a világon, egy kormány a tudást be tudja gyűjteni, de a politika nem a tudás birodalma, hanem az alkalmazásé, ehhez pedig ütemérzék kell. És minél kisebb egy ország, ez annál inkább igaz. Egy nagyobb ország több hibát engedhet meg magának.
Erre felhozta példaként a második világháborús kiugrási kísérletünket, amelynek elhibázása hosszú évtizedekre hátrányba hozta az országot.
Orbán Viktor szerint a tanulság az, hogy Magyarország nem hagyatkozhat másokra, nem követhet szolgai módon mintákat, hanem mindig készen kell állnia a legjobb lehetőségek felismerésére és megragadására.
– A változások, amiket látunk, nem egy átrendeződést, hanem egy visszaredeződést jeleznek – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, majd elárulta, az irodája falán három világtérkép van. Az egyik, amit a magyar iskolások is ismernek, amely úgy van megszerkesztve, hogy Európa van a közepén, a másikon az Egyesült Államok van középen, a harmadik pedig Ázsia központú. Ezek nagyon különbözőek, és nagyon tanulságosak.
– Európa és Ázsia valójában szerves egységet alkot – szögezte le, és a térképekre visszatérve felhívta a figyelmet, hogy az európai térképekről ez nem látszik, de méretét tekintve és Ázsiából nézve Európa csak egy félsziget.
Orbán Viktor szerint Eurázsia természetes egységéből következik, hogy virágzó kultúrák jöttek itt létre.
– A szerves egység évszázadokig nem tudott működni, ahogy a távolsági kereskedelem súlypontja a tengeri utakra helyeződött át, ezzel Európa domináns pozícióba került, a világégések után pedig a világ nyugatosításának szándéka vált az uralkodó eszmévé – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, aki szerint ez kudarcra van ítélve, és a legjobban ezt az arab tavasz szimbolizálja.
