A közelmúltban egyes szakértők aggodalmukat fejezték ki, hogy az újszerű fogyókúrás gyógyszerek – az úgynevezett glükagonszerű peptid-1 (GLP–1) receptor agonisták – a zsírvesztés mellett jelentős vázizomvesztést is okozhatnak.
Lényegét tekintve elmondható, hogy az étvágy általános csökkentésével mérsékli az energiabevitelt, miképpen csökkenti a testtömeget és a testzsírtömeget is. A kanadai Albertai Egyetem kutatói szerint azonban ez a hormon hatással lehet a szívizmokra.
A kutatók 21 napon keresztül adagolták a szemaglutidot sovány és elhízott egereknek egyaránt, amelyeknek nem volt cukorbetegségük vagy szívbetegségük. Az elhízott egerek testsúlyuk körülbelül 30 százalékát és zsírtömegük 65 százalékát veszítették el ez idő alatt.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a szív méretének szemaglutid által kiváltott csökkenése a fogyástól függetlenül megtörténik.
A kutatócsoport ezután Matthew Martens klinikai kutató vezetésével emberi sejteket is próbára tett. Amikor emberi szívizomsejteket kezeltek szemaglutiddal, szintén jelentős méretcsökkenésre figyeltek fel. Ezen eredmények ismeretében a szerzők elismerik, hogy csábító az a feltételezés, miszerint a szemaglutid felelős a szív összehúzódásáért és sorvadásáért, azonban még nem lehet egyértelműen kijelenteni ezt.
Ugyanakkor jelezték, hogy a szív- és érrendszeri betegségben vagy izomsorvadásban szenvedő emberek szívét fokozottan veszélyeztetheti, ha szemaglutidot vagy hasonló gyógyszereket írnak fel nekik. Egyelőre nem ismert, hogy a diéta vagy a testmozgás ellensúlyozhatja-e ezeket a lehetséges szívizomveszteségeket, a jövőbeni kutatások azonban választ adhatnak erre.
