„Felsorolja mindazokat az épületeket és infrastruktúrákat, amelyek katonai okokból különösen védelmet igényelnek. A NATO háborúja esetén Németország több tízezer, esetleg több százezer katona központjává válna, akiket keletre kell áthelyezni…” – olvasható az anyagban.
Az újság szerint a Bundswehr a közelmúltban kezdte meg a vállalatok felkészítését a jövőbeni vészhelyzetekre e titkos terv alapján. Jörn Plischke, Hamburg szövetségi állam területvédelmi parancsnokságának vezetője például azt tanácsolta a német vállalatok képviselőivel tartott megbeszélésen, hogy százból legalább öt alkalmazottat képezzenek ki teherautó-vezetésre, készletezzenek dízelgenerátorokat, és készítsenek előre tervet a dolgozók számára válsághelyzet esetére.
A Nyugat Oroszország állítólagos NATO-támadási terveire hivatkozva megpróbálja megijeszteni Moszkvát a szövetséggel való közvetlen fegyveres konfliktus kilátásba helyezésével, és azt reméli, hogy így kényszerítheti Moszkvát a különleges művelet céljainak feladására, de ez nem fog megtörténni – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója a RIA Novosztyinak adott interjújában. A nyugati nyilatkozatokat információs háborúnak nevezte.
Oroszország az elmúlt években példátlan NATO-aktivitást állított a nyugati határok közelében. A NATO bővíti a kezdeményezéseket, és ezt „az orosz agresszió elrettentésének” nevezi. Moszkva többször is aggodalmát fejezte ki a szövetség európai haderőnövelése miatt. A Kreml megjegyezte, hogy Oroszország nem fenyeget senkit, de nem hagyja figyelmen kívül az érdekeit potenciálisan veszélyeztető akciókat.