Amerikai kézbe kerülhet az Északi Áramlat 2

Egy amerikai befektető, aki korábban üzleteket kötött Oroszországban, arra kérte az amerikai kormányt, hogy engedje meg neki az ajánlattételt a szabotált Északi Áramlat 2 gázvezetékre, ha az árverésre kerül egy svájci csődeljárásban.

Senki sem hallott róla

Generációnként egyszeri lehetőség kínálkozik arra, hogy amerikai és európai ellenőrzés alá kerüljön az európai energiaellátás a fosszilis tüzelőanyagok korszakának hátralévő részében – mondta Stephen P. Lynch, aki korábban két évtizedet töltött Moszkvában, s most meg akarja vásárolni az Oroszország és Németország közti földgázvezetéket.

A The Wall Street Journal információi szerint még februárban kért engedélyt a washingtoni pénzügyminisztériumtól, s azzal érvelt, hogy a vezeték amerikai tulajdonjoga előnyt biztosítana az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon az Egyesült Államok számára.

Lynch 2019 óta Miamiban él, s 300 ezer dollárral támogatta Donald Trump elnökválasztási kampányát. Korábban azt mondta magáról, hogy ő akar lenni a leggazdagabb fickó, akiről még senki sem hallott. Nos, merész terve ráirányította a reflektorfényt.

Orosz koronaékszer a gázvezeték

Az 1222 kilométer hosszú vezeték az orosz olajgazdaság koronaékszere volt, amely a hatalmas gázmezőket Európával kötötte össze. Az építése már Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója előtt befejeződött. Tulajdonosa az orosz állami gázipari óriás, a Gazprom leányvállalata, amely napokkal az invázió után csődöt jelentett Svájcban. Míg 2022 szeptemberében tenger alatti robbanások pusztították el a vezeték két csomópontjának egyikét, a másik érintetlen marad, de nem használják.

A vezetékhálózat 11 milliárd dollárt érhet. Lynch szerint most „fillérekért” megvásárolható.

Amerikai üzletemberek és volt washingtoni kormányzati tisztviselők, akik tapasztalattal rendelkeznek Oroszországban, azt mondták a tőzsdei lapnak, hogy Lynch terve komoly akadályokba ütközik. De komoly lendületet kaphat, ha Trump hivatalba lépése után alkuként használják az ukrajnai béketárgyalásokon. A megválasztott elnök ugyanis megígérte, hogy gyorsan véget vet a háborúnak.

Azzal is számolni kell, hogy más ajánlattevők orosz vagy kínai érdekeket szolgálnak.

Elolvasom a cikket