Az élen változatlanul a Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) ellenzéki blokkja áll 32 százalékos megítéléssel. A második helyen a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt áll 19 százalékkal.
A negyedik helyen az SPD-vel továbbra is koalícióban lévő Zöldek állnak, a megkérdezettek 11 százaléka hajlandó rájuk szavazni. Egy másik párt, amely átlépheti az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt, a Sarah Wagenknecht vezette Unió a józan észért és az igazságért (SSV): az ő megítélése 7 százalék.
A Bundestagban 4 százalékon álló Baloldali Pártot az a veszély fenyegeti, hogy nem jut be a következő parlamentbe.
A közvélemény-kutatást november 21-22-én végezték, 1001 fő részvételével.
Németország november elején súlyos kormányválsággal nézett szembe, miután Scholz nyomására kirúgták Lindner (FDP) pénzügyminisztert. A döntés indokai között említette, hogy utóbbi nem volt hajlandó jóváhagyni mind az Ukrajnát támogató kiadások növelését, mind a Németország jövőjébe történő beruházást az állami költségvetés tervezésének részeként.
A kormány kettészakadása miatt várható előrehozott választások időpontját jövő év február 23-ra tűzték ki. A határidő betartása érdekében Scholz december 11-én írásos bizalmi kérvényt küld a Bundestagnak, a Bundestagban pedig december 16-án vitára kerül sor.
Ha Scholz megnyeri a bizalmi szavazást, akkor megkezdheti a koalíciós tárgyalásokat a többi párttal, egy kisebbségi kormány (szociáldemokraták és zöldek) vezetésével. Ezt a forgatókönyvet valószínűtlennek tartják, tekintettel arra, hogy a Bundestagban szinte általános az egyetértés az előrehozott választások szükségességéről.
