MH/MTI
2024. november 25. hétfő. 21:52
A stratégia külön foglalkozik a tagintézmények – a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Semmelweis Orvos Történeti Múzeum – jövőképével, valamint tárgyalja a vidéki filiálék regionális tudásközponti szerepét.
A dokumentum ezért bemutatja többek között az Esztergomi Vármúzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum, a balassagyarmati Palóc Múzeum és és a gyöngyösi Mátra Múzeum terveit is.
Az elnök kitért arra is: fontosnak tartja a régiókra vonatkozó természetrajzi ismeretek beemelését a múzeumokba.
A következő évek terveiről elmondta: olyan közös projekteket valósítanak meg, mint a Jókai 200, a Mohács 500 vagy az Attila-projekt. December 1-jén összintézményi élménykalendárium kezdődik országszerte – közölte Demeter Szilárd, hozzátéve: minden nap más-más intézmény kínál ingyenes programot december 24-ig, többek között családi napot, adventi játszóházat, múltidéző karácsonyi sétát, gyertyafényes tárlatvezetést.
A Legelőből hazát dokumentum olyan intézményi víziót vázol fel, amely a passzív kultúrafogyasztásból az aktív kultúrahordozás felé kívánja elmozdítani a magyar társadalmat – mondta Demeter Szilárd.
Kiemelte: a stratégia központi eleme a „nehéz magyarság” koncepciója, amely a kulturális örökség élő továbbvitelét és a kulturális diverzitás megőrzését célozza. Hangsúlyos elem a közép-európai tudásközponti pozíció kialakítása és a Kelet-Nyugat közötti kulturális hídszerep betöltése.
Az MNMKK – amely jelenleg több mint negyven tagintézménnyel, 25 millió műtárggyal és csaknem 1700 főállású munkatárssal rendelkezik – öt kulcsterületen tervez változtatásokat. Ilyen például „az időbeli kiterjesztés” a múlt, a jelen és a jövő közötti folytonosság megőrzésére, míg „a térbeli komplexitás” a helyi, regionális és globális dimenziók összekapcsolására összpontosít a kulturális értékek bemutatásakor, a különböző tudományterületek együttműködését pedig ösztönözni kívánja.
A tervek szerint az intézményrendszer átfogó humánerőforrás-fejlesztési programot indít, benne komplex gyakornoki és ösztöndíjrendszerrel, többszintű képzési programmal, új életpályamodellel. A gazdasági fenntarthatóság érdekében többcsatornás finanszírozási modellt vezetnek be, amely ötvözi az állami támogatást, a saját bevételeket és az innovatív finanszírozási formákat.
Kiemelt figyelmet kap az állományvédelem, a digitalizáció, a régészet és az informatika.
