A prognózisról szóló uniós parlamenti plenáris vita keretében az uniós biztos elmondta: a továbbra is magas megélhetési költségek és a növekvő gazdasági bizonytalanság megtakarításra késztette a háztartásokat. A beruházások alakulása egyértelműen csalódást okozott, de a belföldi kereslet gyengeségét ellensúlyozva a nettó külső kereslet pozitívan járult hozzá a növekedéshez, köszönhetően a globális áruforgalom fellendülésének és a szolgáltatások folyamatos bővülésének. A becslések szerint a fogyasztás erősödött a harmadik negyedévben, a beruházások viszont tovább zsugorodtak – taglalta.
Hahn szerint a következő két évben a fogyasztás visszafogottsága enyhülhet, mivel a bérek vásárlóereje erősödik, a foglalkoztatás bővül, a megtakarítási ráta csökken. A beruházások fellendülnek a vállalati profitok és a kedvező hitelfeltételek hatására. A reál-GDP növekedése idén 0,9, jövőre 1,5, 2026-ban pedig 1,8 százalék lesz, míg az euróövezetben idén 0,8, 2025-ben 1,3, 2026-ban pedig 1,6 százalékos növekedés várható.
A növekedés 2025-ben és 2026-ban minden tagállamban újraindul vagy felgyorsul. Az euróövezetben a teljes infláció a jövő év közepéig várhatóan 2,2 százalékon megáll, majd 2026 végére fokozatosan 1,8 százalékra csökken.
„Bár az előrejelzések szerint a dezinflációs folyamat minden tagállamban folytatódik, annak üteme nagymértékben eltér. A közép- és kelet-európai országokban az infláció továbbra is magasabb marad” – hívta fel a figyelmet.
Hahn hangsúlyozta: az EU munkaerőpiaca jól tartotta magát 2024 első felében, és várhatóan erős marad, annak ellenére, hogy a foglalkoztatás növekedési ütemének lassulásával némi lehűlés következik be. A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint rekordalacsony marad.
Az EU egészének költségvetési hiánya ismét csökkenő pályára áll, ha csak enyhe mértékben is. Az előrejelzések szerint a hiány az idei évi 3,1 százalékról 2026-ra 2,9 százalékra csökken – mondta.
Az uniós biztos az EU gazdaságára hatást gyakorló kulcsfontosságú geopolitikai kockázatok közé sorolta az ukrajnai háborút, a közel-keleti konfliktusok éleződését, valamint a protekcionista kereskedelempolitikákat.
Győri Enikő a Fidesz uniós parlamenti képviselője rámutatott: az előrejelzés kiábrándító.
„Idén a növekedés egy százalék alatt maradt és 2026-ban sem haladja meg az 1,8 százalékot, miközben Kína 4,8, az Egyesült Államok 2,8, sőt a szankciókkal sújtott Oroszország is 3,6 százalékkal bővülhet idén – hívta fel a figyelmet.
Győri Enikő szerint a lassú növekedés az államadósság ledolgozását is ellehetetleníti, „pedig nem a jövő nemzedékének kellene fizetni Brüsszel hibás gazdaságpolitikájának az árát” – fogalmazott.
Véleménye szerint a bizottság előrejelzése geopolitikai és energiabiztonsági kockázatokra hivatkozott, holott szankciós politikájával maga is hozzájárul ezekhez. Ujjal mutogat a nemzetközi partnerek protekcionista intézkedéseire, pedig az elmúlt ciklusban zöld köntösbe öltöztetve maga is alkalmazta azokat – hívta fel a figyelmet.
Azt is kiemelte, hogy a bizottság szerint a helyreállítási pénzek lassú folyósítása gátolja a növekedést, ezért is felháborító, hogy politikai zsarolással Magyarország esetében továbbra is visszatartják ezeket. „Európának több összeköttetésre van szüksége a versenyképességhez, a fellendüléshez pedig pragmatikus, saját érdekeket szolgáló intézkedésekre van szükség, nem álszentségre és politikai játszmákra” – zárta beszédét Győri Enikő.
