A merőben formálisnak tűnő aktust több szempontból beárnyékolják az elmúlt hetek-hónapok történései:
- Az EP-ben a két legnagyobb képviselőcsoport, az Európai Néppárt (EPP), valamint a szociáldemokraták annyira összekapott, hogy Von der Leyen megbuktatása is szóba került.
- A biztosjelöltek meghallgatása is zűrzavarosan telt, emlékezetes például a magyar jelölt, Várhelyi Olivér „pótvizsgáztatása”.
Nemrég pedig Georgia Meloni olasz miniszterelnök – akiről képviselőcsoportjával, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjával egyetemben még nem döntötték el Brüsszelben, hogy partnerként vagy páriaként kezelik-e, így ezt a két verziót váltogatják – biztosjelöltjén, a markánsan jobboldali Raffaelle Fittón akadtak ki a szocialisták. Sőt, azon is, hogy az EPP szerintük „lepaktált” az általuk karanténba zárni kívánt, Meloni-féle jobboldallal, és a meghallgatás során nem támadta szintén Fittót.
Eközben az EPP-ben a spanyol szocialista környezetvédelmi miniszter, Teresa Ribera jelölésének nem örültek, lévén a képviselőcsoportban hagyományosan erős spanyol delegáció szerint ő felelős a valenciai árvíz katasztrofális, 215 halálos áldozatot követelő kezeléséért.
Így sokak számára az is kétségesnek tűnt, egyáltalán el tud-e kezdeni dolgozni az új EB a megadott, december 1-jei határidő szerint.
Végül ezek a csetepaték különféle alkukkal elültek, azonban repedés keletkezett az EPP-szocialista együttműködésen, amely a szerdai szavazáson Von der Leyen többségét is veszélyezteti. Ezért az EB-elnök megpróbálhat más taktikát alkalmazni, ahogy eredetileg júliusi megválasztása során is kacérkodott az ECR bevonásával, hogy aztán mégis ejtse őket a zöldek kedvéért.
Ellenben valószínű, hogy a „pixisben nem lévő” pártok, így a Patrióták Európáért vagy a Szuverén Nemzetek Európája részéről keményen kiosztják majd Von der Leyent.
