Fellner Zita prezentációjában kiemelte, a magyar bankrendszer továbbra is stabil és ellenálló, ezt a kiugróan magas jövedelmezőség, a bőséges likviditás, a megfelelő tőkeellátottság és a hitelportfóliók jó minősége is erősíti.
A szakember egyúttal azt is elmondta, hogy az ilyenkor szokásos stresszteszt során arra jutottak, hogy a magyar bank szektor akár egy súlyos sokk esetén is stabil tudna maradni, megfelelve a likviditási és tőkemegfelelésre vonatkozó elvárásoknak.
A hitel piac kapcsán Fellner kiemelte, egy kettősség figyelhető meg jelen pillanatban, hiszen a lakossági hitelek száma nő, azonban a vállakozói szektor jelenleg nem mutat hasonló élénkülést. A hitelintézeti szektor vállalati hitelállományának éves bővülése tovább lassult 2024 első felében, így a teljes vállalati szektorban 3,7 százalékot, a kkv-szegmensben pedig 0,7 százalékot tett ki. Ennek kapcsán Fellner megjegyezte, hogy ez a folyamat nem csak Magyarországra, de a régió egészére jellemző.
A lakossági hitelek esetében bővülés volt megfigyelhető, hála a szinte teljes foglalkoztatottságnak, valamint a reálbérek emelkedésének. Éves összevetésben a lakáshitelezés volumene két és félszeresére emelkedett, az új szerződések esetében mind az új ügyfelek száma, mind az átlagos hitelösszeg emelkedett. A csok plusz hitelek a kockázati mutatók alapján nem hordoznak stabilitási kockázatot az MNB szerint, az éves háztartási hitelállomány pedig várhatóan kilenc százalék körül alakul majd.
A nem teljesítő hitelek aránya mind a vállalati, mind pedig a háztartási szegmensben történelmien alacsony: előbbiben 3,8 százalékon stagnált, utóbbiban pedig 2,3 százalékra csökkent 2024 első felében.
A lakáspiac 2025-ös kilátásai kapcsán Fellner elmondta, az MNB jelentős élénkülést vár jövő évre, hiszen az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból, valamint a lakossági állampapírok kamataiból és lejárataiból jelentős források áramolhatnak majd.
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentesen felhasználhatók lakáscélokra, valamint rugalmas konstrukcióval rendelkezik. Ez mintegy háromszázmilliárd forintot jelenthet jövőre. A lakossági állampapír megtakarításokból mintegy háromezermilliárd forint várható. Az azonban továbbra is kérdés, hogy az állampapírból felszabaduló források mekkora részben végzik majd a lakáspiacon. A becslések szerint az összegek nagyjából 20 százalékát használhatja a lakosság nagyobb beruházásra.