Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára a Hamis vádak és valódi előrelépés a műemlékvédelemben címmel megjelent bejegyzésében úgy fogalmazott: „határozottan visszautasítom a korábbi műemléki referens részéről több médiumban tett, a műemlékvédelmet és személyemet érintő hamis vádakat, a szükséges jogi lépéseket megteszem”. Kijelentette: hazugság, hogy az egykori Kilián-laktanya műemléki védelme sérült, hogy bárki az épület bontását akárcsak kezdeményezte volna.
A tény ezzel szemben az, hogy nincs semmilyen engedély vagy elfogadott terv az épülettel kapcsolatban, így sem átépíteni, se semmilyen munkálatot elindítani nem lehet. Cáfolta azt is, hogy testvére tervét segítette volna. A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt években készült tervekből az Országos Építészeti Tervtanács egyet sem fogadott el, így testvérem koncepciótervét sem. Testvérem nem tervezője az épületnek – tette hozzá.
„Ha valaki csak a Partizán videóját látta, azt hinné, az egykori Kilián-laktanya vagy annak egy része eltűnt. Nem, nem nyúlt hozzá érdemben évtizedek óta senki, pedig szükség lenne rá” – írta. Lánszki Regő szerint az épület műemléki védelme megmaradt és megerősödött. A korábbi Kilián-laktanya továbbra is műemlék. A 27/2024.(VIII.15.) ÉKM rendelet pontosan meghatározza, hogy mely Hild Józsefhez köthető értékei élveznek védelmet – rögzítette.
Az államtitkár felsorolta az épületegyüttes védett elemeit. Ezek az 1845–1848 között egy periódusban épült monumentális klasszicista középület épületszárnyakból és belső udvarokból álló összetett tömegformálása, tetőzete, tagolása és aránya, a klasszicista, szimmetrikus homlokzatai, nyílásrendje, architektúrája, építéskori szerkezetei, falai és boltozatai, klasszicista lépcsőházai, vörösmészkő burkolatai, 19. századi és 20. század eleji ablakszerkezetei, bejárati kapui és kovácsoltvas lunettái, valamint eszmei értékként Hild József életművének legnagyobb világi rendeltetésű épülete, és az országban megépült laktanyák korai példájaként a hazai laktanya-építészet kimagasló jelentőségű épülete.
Ezeket most már nem lehet megváltoztatni – szögezte le. Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi, állítólagos „teljes védelem” alatt jelentős, az eredeti értéket valóban romboló átalakításra került sor.
Ilyen volt szerinte a belső végigfutó nyitott közlekedők beépítése, száznál is több szükséglakás kialakítása, strukturális változások végrehajtásával, melegbár és diszkó létrehozása, és a metróépítéskor a sarki árkád kiépítése, ami mára „hajléktalan WC” lett.
Utalt arra is, hogy az átalakítására több koncepció is született, egyiket sem engedélyezték. Az elmúlt években öt különböző terv készült az épületre. Egyik sem került engedélyezésre. „A testvérem tervét nem segítettem, nem is tárgyaltam, nem is tárgyalhattam. Informálisan sem segítettem. Az Országos Tervtanács – mint független testület – kétszer is kritikailag elutasította azt. Így az általa tervezett ötlet nem valósult és nem valósulhat meg” – fogalmazott az államtitkár.
A testület tagjai – Kós-, Kossuth-, Ybl-, Pro Architectura-díjas, világnézetileg és szakmailag is sokszínű független szakemberek – kollektív munkáját megkérdőjelezni nem egyéb, mint rágalmazás – jelentette ki. Lánszki Regő a jelenlegi állapotot elfogadhatatlannak minősítve leszögezte: a széles körű védelemmel együtt a volt Kilián-laktanya hasznosítását meg kell oldani, hiszen évtizedek óta lepusztult állapotban, a tömbrehabilitációban megújult környék és a Nagykörút látványos szégyenfoltja.
Kár, hogy valaki azért küzd, hogy ez az állapot így maradjon és nem azért, hogy megváltozzon. „Tettünk, teszünk és tenni fogunk az épített örökségért” – fogalmazott Magyarországon 15 000 műemlék áll védelem alatt, de ezek több mint 60 százaléka romos állapotban van. Az elmúlt évtizedekben a műemléki értékek akár 20 százaléka semmisülhetett meg – tette hozzá.
Lehet valaki büszke erre és erre a szemléletre, ami ide vezetett. Lehet valaki büszke arra, hogy megakadályozta, hogy ezeknek az épületeknek megfelelő funkciót találjanak és megőrizzék őket. Lehet büszkén mondogatni, hogy „inkább omoljon össze, de nem hagyom, hogy hozzányúljanak.” Lehet büszke valaki arra is, hogy az Opera felújítását is majdnem megakadályozta – írta.
„De én nem ilyen vagyok. Én soha nem fogom elfogadni, hogy lassú pusztulásra ítéljék műemlékeinket – rögzítette. – Könnyebb egy irodában ülve mindenre nemet mondani és konferenciákon mellveregetve bizonygatni, hogy milyen kemények vagyunk, aztán sajnálkozni, hogy összeomlott a műemlék.”
„A műemlékvédelemnek passzív hatósági szemlélete helyett aktívan kell segíteni a műemlékek megújulását. Természetesen ez több munkával jár, amit nem mindenki vállal szívesen” – fejtette ki az államtitkár.
A magyar építészetről szóló, 2023 decemberében elfogadott törvény értelmében egyértelművé és átláthatóvá vált a helyzet. Egy kategória létezik, amiben minden műemlék benne van. Amely előírja, hogy a műemléki értékek részletes leírását a közhiteles nyilvántartás részévé kell tenni. Így látható, hogy egy műemlék kapcsán mit lehet megtenni és mit nem – írta.
„Én továbbra is ezen elvek mentén fogok dolgozni a magyar épített örökség megőrzéséért. Nem hátrálunk!” – zárta bejegyzését Lánszki Regő.
