A választási programtervezetet az AfD januári pártkongresszusán fogják megvitatni és elfogadni.
„Szükségesnek tartjuk Németország kilépését az Európai Unióból és egy új európai közösség létrehozását” – áll a dokumentumban.
Az AfD az EU-t egy „gazdasági és érdekközösséggel” (Wirtschafts- und Interessengemeinschaft, WIG) akarja felváltani. Ehhez népszavazást kell tartani az ország alkotmányában szereplő európai cikkelyek módosításáról. Az AfD azonban megjegyzi, hogy „a kemény szakítás kontraproduktív lenne”. Ezért az új közösségbe való átmenetről tárgyalásokat kell folytatni, hogy mind a régi európai partnerekkel, mind az új érdekeltekkel konszenzusra jussanak.
Az AfD emellett támogatja, hogy Németország kilépjen az eurórendszerből, és stabil nemzeti valutát vezessen be, szükség esetén az euró párhuzamos megőrzésével: szerintük ez az átállással járó nehézségekkel jár, de ezek sokkal kisebbek, mint „az eurórendszer fenntartásának hosszú távú költségei”.
A 2021-es választási kampány során az Alternatíva Németországért hasonló álláspontot hangoztatott, de később elállt egy esetleges Dexit (Németország kilépése az Európai Unióból) lehetőségétől – hangsúlyozza a Spiegel. Idén februárban az AfD társelnökei, Tino Hrupalla és Alice Weidel annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a Dexithez már túl késő, és az Európai Unió reformját kell kezdeményezni.
A választási programtervezet az abortusz témáját is érintette. Az AfD szerint az abortuszt csak akkor szabadna engedélyezni, ha „kriminológiai vagy orvosi indikáció” áll fenn. A párt egyebek mellett támogatja az „önrendelkezési törvény” eltörlését, amely szerint bárki tetszés szerint megváltoztathatja nemét és nevét egy regisztrációs eljárással.
A Forsa közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint az Alternatíva Németországért a választók 18 százalékát, a Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) blokkja 32 százalékát, a Szociáldemokrata Párt (SPD) 15 százalékát, a Zöldek 12 százalékát, a Baloldal és a Sarah Wagenknecht vezette Unió a józan észért és igazságért egyenként 4 százalékát tudhatja magáénak.
Németország november elején súlyos kormányválsággal nézett szembe, miután Olaf Scholz kancellár ragaszkodott Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszter elbocsátásához. A döntés indokai között említette, hogy utóbbi nem volt hajlandó jóváhagyni mind az Ukrajna támogatására szánt kiadások növelését, mind a Német Szövetségi Köztársaság jövőjébe történő beruházást az állami költségvetés tervezése keretében.
Mivel a kormány kettészakadása miatt várhatóan előre hozott választások időpontját jövő év február 23-ra tűzték ki. A határidő betartása érdekében Scholz december 11-én írásos bizalmi kérvényt küld a Bundestagnak, a Bundestagban pedig december 16-án lesz vita erről.
Ha Scholz megnyeri a bizalmi szavazást, akkor megkezdheti a koalíciós tárgyalásokat a többi párttal, egy kisebbségi kormány (szociáldemokraták és zöldek) vezetésével. Ezt a forgatókönyvet valószínűtlennek tartják, tekintettel arra, hogy a Bundestagban szinte általános egyetértés van az előre hozott választások szükségességéről.
