A további részletek sem biztatók: nagyon közel van már vasárnap, amikor a képviselőház 330, illetve a szenátus 136 tagját választják meg Románia polgárai, s az eheti felmérés szerint az AUR 22 százaléka mellett
- a szociáldemokraták (PSD) 21 százaléka,
- a liberális Mentsétek meg Romániát Unió 17 százaléka,
- és a nemzeti liberálisok (PNL) 13 százaléka áll.
Ugyanakkor a magyar párt, az RMDSZ 5,5 százalékkal már a bejutási küszöbön billeg,
és másik oldalról szorítja az AUR-tól is jobbra álló SOS Romania párt, amit most 4,6 százalékon mérnek, vagyis szintén könnyedén lehet belőle parlamenti erő, ahogy a jelenleg győztes elnökjelöltet, Călin Georgescut állítólag támogató párt, a Fiatal Emberek Pártját (POT) szintén 4,6 százalékra mérték.
És persze a választás nem így működik, de ha csupán összeadjuk ezeket a számokat, akkor bizony egy masszív, 30 százalék fölötti román szélsőjobboldali tömb képe rémlik fel előttünk, amelyek közül ugyan Georgescu pártja még nemigen nyilvánult meg keményen a magyarokkal szemben; de a versenyt vezető AUR emlékezetes módon az úzvölgyi osztrák-magyar temető sírjainak meggyalázása közben született meg a focihuligán-ortodoxpap-dákopatha összefogásból.
Georgescu, a román faltörő kos
Vissza a közvetlen előzményekhez: miután mindenki ámulatára a korábban jelentéktelennek mért Călin Georgescu nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját, valamelyest várható volt, hogy ez valamilyen formában a széljobbos pártokhoz fog csatornázódni.
„A román társadalom egy jelentős részének ki nem mondott vágyai, félelmei, igényei adódtak össze egy tudatosan eltorzított választási kampányban” – mondja Georgescu győzelmének titkáról Pászkán Zsolt.
Az erdélyi politikaelemző kifejtette: minimum a mainstream bűnös hanyagsága kellett ahhoz, hogy ne vegyék észre, hogyan tör előre elsősorban a TikTokon a szélsőséges jelölt. S az is, hogy abbeli félelmükben, hogy ha válaszolnak a Georgescu által terjesztett konteókra, maguk mellé emelik, inkább ignorálták. Nem vizsgálták rendesen a kínai platformot meghekkelő Georgescu-kampányt sem, s ím, itt az eredmény: miközben a mainstream pártok és jelöltjeik egymást ütötték, a radikális jelölt befutott az első helyre.
„Georgescu sikerrel játszott rá ezekre a reményekre és vágyakra”. Pászkán szerint ilyen vágy volt sokakban, hogy nagyon szerettek volna Romániának egy Orbán Viktorhoz hasonló narratívát kínáló vezetőt.
Ellenben az orbáni koherens világképhez képest Georgescu csak ráült a szuverenitás és a nemzeti büszkeség jelszavaira, egyébként dák piramisokról, a kólába rejtett mikrochipekről meg arról delirál, hogy neki nem kell internet, mert Isten segítségével tartja a kapcsolatot a néppel – s minderről a TikTokon számol be.
Mindenesetre mindenkinek tudott olyat mondani, mait az szeretett volna hallani, és ez láthatóan bejött.
Pászkán külön kritizálja a Georgescut Orbán Viktorhoz hasonlító erdélyi magyar progresszív hangokat.
„Ők akarva vagy akaratlanul elkezdték átterelni a jobboldal magyar szavazókat az RMDSZ-től ebbe az irányba, mert rövidlátó módon csak Orbán lehúzásán fáradoztak, és nem átallanák beáldozni a magyar közösséget sem egy ilyen rossz hasonlat kedvéért” – vélekedik, hozzátéve:
„a progresszív magyar politikai csoportok és médiaintézmények gyakorlatilag az AUR kampányát folytatják csak hogy az »orbánista« RMDSZ-t gyengítsék”.
Szerinte az a baj, hogy az emberek nem jegyezték meg, mikről beszélt Georgescu, mert akkor észrevették volna, hogy néhány szebben hangzó lózungra, amivel egyet lehetett érteni – tiszta víz, béke, szuverenitás – jut száz igazi konteós ostobaság. A magyarok pedig szeretnek reménykedni, de általában felsülnek ezzel a román politikusok kapcsán.
Mindezek ellenére nem Georgescu jelenti a veszélyt, húzza alá Pászkán. Hanem hogy ő egyfajta faltörő kosként rést ütött a falon, és mindebből Simion és az elnökválasztástól eltiltott Sosoaca pártjai nyerhetnek nagyot, hiszen az emberek gondolkodását már sikerült átkalibrálni, és aki büntetni akarja a PSD-PNL kormányt, az most azt hiheti, nyugodt lélekkel szavazhat a szélsőségesekre.
Elképesztően nagy a tét a magyaroknak
Nem véletlenül sokkolta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a magyar közvéleményt azzal, hogy mindent egybevetve a szélsőségesek akár 35 százalékot is szerezhetnek a bukaresti parlamentben.
Pászkán alátámasztja ezt a becslést. „A 10 milliónál kevesebb voksolóból az EP-n az AUR-ra 1,3 millió szavazott, most ez megmaradt az elnökválasztáson, és Georgescu is kapott 2,1-et, ez összesen már bőven egyharmad” – érvel.
A kérdés, hogy ez a plusz kétmillió ember átszavazott a mainstream pártokból a széljobbra, vagy éppen a mainstream pártok voksolói otthon maradtak, a növekmény pedig a bizonytalanokból vagy passzivókból jött elő, akik tudatosan voksoltak a radikális nacionalista vonalra. Ha ugyanis a mainstream pártoknak még van tartalékuk, azt most bevethetik, viszont ez megnyomhatja úgy a részvételi arányokat, ami már nagyon kedvezőtlen lehet a magyaroknak, „és nem lesz mindegy, hogy 400 vagy 500 ezer magyar megy el szavazni az RMDSZ-re”.
Mert ha 5 százalék alá beesik a voksarány, akkor a párt még koppan egyet estében az alternatív, 3 százalékos küszöbön, majd azt minden bizonnyal el is törlik, és volt-nincs magyar érdekkpvliselet.
Különösen ijesztő, mennyire alacsony volt most november 24-én a részvétel a székely megyékben – ezen mindenképp dolgozni kellene.
De lehetőség is van mindebben: ha a szélsőségesektől való félelem segít mobilizálni a magyar szavazókat, teszi hozzá Pászkán, akkor a Kelemen 7 százalékos vágya is teljesülhet a magyar voksarány tekintetében, ami több mandátumot jelent.
Márpedig ha a radikális lokalista-nacionalista (nem mellesleg: magyarellenes soviniszta) erők állnak majd szemben egy globalista-liberális társasággal, közel hasonló mandátumszámmal, „az igencsak felértékelheti a magyarok súlyát ebben az egészben”, és komolyabb, a magyaroknak fontos intézkedések is kizsarolhatóak lehetnek az RMDSZ számára.
Egyszóval: magas részvételnél a katasztrófa elkerülése, alacsony részvételnél a nyereség maximalizálása mozgathatná a magyar szavazókat – vélekedik a szakértő, hozzátéve: ő azt szokta javasolni, mindenki figyelje a román szomszédját.
„Ha nem megy szavazni a szomszéd, ő akkor is menjen el. De ha a szomszéd elmegy voksolni, akkor még fontosabb, hogy vele tartson” – összegzi a lényeget.
