Az MCC rendezvényén mintegy száz pedagógus, oktatási szakember és kutató vett részt. Köszöntőbeszédében Lánczi Péter, az MCC főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy aki arra vállalkozik, hogy a tradíciókat megőrizve újítson, az bátor tettet hajt végre, hiszen ezzel egyszerre tiszteli a múlt értékeit, és alakítja a jövő kihívásaira adott válaszokat.
Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, néptáncpedagógus és neveléstudományi kutató előadásában párhuzamot vont az ipari forradalom és a digitalizáció forradalma között. Mint mondta, napjainkban hasonló kihívásokkal kell szembenéznünk, hiszen az emberiség és emberség megtartása kulcsfontosságú a technológiai változások közepette.
Kiemelte, hogy a digitalizáció hatalmas előnye, hogy az emberi kapacitásokat tehermentesíti, amely különösen fontos az európai népességcsökkenés fényében. Már léteznek például olyan robottanárok, amelyek képesek akár harminc diák számára is differenciált feladatokat adni, azonban figyelmeztetett, hogy a technológiai fejlődés mellett nem szabad elveszítenünk a személyes kapcsolatok, a lélekből lélekbe történő információátadás értékét.
A Covid–19-járvány különleges helyzetbe hozta az oktatást, mivel azonnali válaszokat kellett adni a digitalizációs kihívásokra, amely hatalmas fejlődést eredményezett. Ugyanakkor rámutatott, hogy a képernyőidő növekedése negatívan hat a beszédkészség fejlődésére.
Majd bemutatta a Nemzeti Köznevelési Portált, egy ingyenesen elérhető online platformot, amely modern pedagógiai eszközöket és okostankönyveket kínál a tanárok számára, megkönnyítve a módszertani támogatást és a digitális átállást.
A felgyorsuló technikai és társadalmi változások hatást gyakorolnak az iskolarendszerre is. Kiszélesedtek a tudásszerzés útjai, új kompetenciák kerültek előtérbe, és szükségszerűen megváltozott a pedagógusi szerepfelfogás is, mindeközben felértékelődtek a klasszikus tudástartalmak is.
