A korongot végül 2022-ben egy rendőrök által vezetett akció során találták meg, és most a németországi Szász-Anhalt tartományban, Halléban található állami őstörténeti múzeumban állítják ki.
A korong kékeszöld patinás, aranybetétekkel díszített, amelyek a csillagászati jelenségek feltételezhetően legrégebbi ismert ábrázolása, köztük a Napot vagy teliholdat, félholdat és csillaghalmazt.
A régészek a korongot a közép-európai bronzkor kezdetén, Kr. e. 2300 és 1600 között kialakult Únětice-kultúrával hozták kapcsolatba.
A Szász-Anhalti Tartományi Örökségvédelmi és Régészeti Hivatal által vezetett csapat a közelmúltban különböző módszerekkel újabb elemzés alá vetette a tárgyat, és kiderült, hogy azt bonyolult eljárással készítették, amely során tíz ciklusban 700 °C-ra kellett kovácsolni, majd a fémszerkezet lazítása érdekében lágyítani.
Ezt energiadiszperzív röntgenspektroszkópiával, elektron-visszaszórásos diffrakcióval és fénymikroszkópos mikroszerkezeti elemzéssel határozták meg. Ezeket a vizsgálatokat párhuzamos kísérleti vizsgálatok kísérték, amelyek során a tapasztalt rézműves Herbert Bauer, Halle (Saale), egy öntött nyersdarabból készített egy másolatot.
„Az, hogy a vizsgálatok több mint 20 évvel a Nebra-égkorongmegtalálása után is ilyen alapvető új eredményeket hoznak, nemcsak az évszázad eme leletének rendkívüli jellegét bizonyítja ismét, hanem azt is, hogy a fémfeldolgozás művészete már a korai bronzkorban is mennyire fejlett volt” – mondja Prof. Dr. Harald Meller régész.