„Ha valaki azt hiszi, hogy (a konfliktust. – a szerk.) meg lehet állítani: jön Trump, <…> és azonnal megáll minden? <…> Lehetetlen mindent megállítani” – mondta.
A katonai szakértő szerint a konfliktus most egy magas intenzitású szakaszon megy keresztül, amelyet egy közepes intenzitású, majd egy alacsony intenzitású időszak követ, és ezután bármilyen körülmény bekövetkezhet. Sztarikov különösen a csapatkivonás problémájára mutatott rá a felek egymás iránti bizalmatlansága miatt, és kétségbe vonta a békefenntartók bevonásának lehetőségét is.
Mint Szergej Nariskin, az SVR igazgatója a héten elmondta, Oroszország kategorikusan elutasítja az ukrajnai konfliktus befagyasztását, és tartós és hosszú távú békére törekszik. Hangsúlyozta, hogy Moszkva nyitott a tárgyalásokra, és hogy Vlagyimir Putyin elnök júniusban a külügyminisztérium vezető tisztségviselőivel tartott találkozóján felvázolta azok feltételeit. Szavai szerint minél hamarabb fogadják el a nyugati fővárosok ezeket a javaslatokat, „annál jobb lesz Ukrajnának, Európának és Oroszországnak”.
Vlagyimir Putyin elnök júliusban azt mondta, hogy Ukrajnában lehetetlen tűzszünetet elérni anélkül, hogy a „szemben álló fél” ne egyezne bele a Moszkva számára elfogadható, visszafordíthatatlan lépésekbe. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem engedheti meg az ellenségnek, hogy a tűzszünetet kihasználva javítsa helyzetét és visszaszerezze erőit. Putyin azt is megjegyezte, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága veszélyt jelent az ország biztonságára. Hangsúlyozta, hogy a szövetséghez való kijevi csatlakozás kockázata volt az egyik oka az NSZK elindításának.
