Egy friss tanulmány megdöbbentő részleteket tárt fel arról, hogyan alkalmazkodnak a rákos sejtek a kemoterápia hatásaihoz. A kutatást az NYU Langone Health és a Perlmutter Rákközpont tudósai végezték, akik a daganatos sejtek túlélési stratégiáit vizsgálták alacsony glükózszintű környezetben. Az eredmények szerint a rákos sejtek képesek kijátszani azokat a gyógyszereket, amelyek célja, hogy megfosszák őket a növekedéshez és szaporodáshoz szükséges energiától – írja a Science Daily.
A kutatás során három ismert kemoterápiás szert – raltitrexedet, PALA-t és brequinart – elemeztek. Ezek a gyógyszerek a pirimidinszintézis útvonalainak blokkolásával próbálják megakadályozni a rákos sejtek RNS- és DNS-szintézisét. A pirimidin a genetikai információ hordozásához szükséges nukleotidok építőköve, amelyek nélkülözhetetlenek a daganatok gyors növekedéséhez és energiaellátásához.
A daganatos sejtek egy alacsony cukorszintű környezetben azonban képesek lassítani az életükhöz szükséges anyagok felhasználását. Ez azt jelenti, hogy a kemoterápiás szerek nehezebben érik el kívánt céljukat: a sejtek kiéheztetését és elpusztítását.
Halhatatlanná váló rákos sejtek?
Az alacsony glükózszint nemcsak a pirimidin szintézisét befolyásolja; a daganatos sejtek bizonyos fehérjéi (BAX és BAK), amelyeknek öngyilkosságra kellene késztetniük a sejteket, alacsony cukorszint mellett nem működnek rendesen.
Ez nehezíti a sejtek megsemmisülését (az apoptózist), és így tovább tudnak növekedni.
Új lehetőségek a daganatterápiákban
A kutatás vezetője, dr. Minwoo Nam és munkatársa, dr. Richard Possemato szerint az eredmények áttörést jelenthetnek a daganatterápiák terén. A tanulmány azt sugallja, hogy a daganatos sejtek anyagcsere-folyamatainak manipulálása hatékonyabb kezelésekhez vezethet. Az egyik megoldás a rákos sejtek átverése, hogy úgy reagáljanak az alacsony glükózszintű környezetre, mintha elegendő energia állna rendelkezésükre.
A kutatás emellett felhívta a figyelmet azokra az új terápiás lehetőségekre is, amelyek más biokémiai folyamatokat céloznak meg a sejtekben.
- Az olyan kísérleti gyógyszerek, mint a Chk–1- és ATR-gátlók, már ígéretes eredményeket mutattak, bár jelenleg a betegek szervezete még nem tolerálja kellőképpen őket.
Személyre szabott kezelések jöhetnek
A kutatók olyan diagnosztikai tesztek fejlesztésére tettek javaslatot, amelyekkel előre megjósolható, hogy egy beteg daganatos sejtjei hogyan reagálnának a különböző glükózszintű környezetekre és kemoterápiás kezelésekre.
Ez lehetővé tenné a személyre szabottabb terápiák kialakítását, amelyek növelhetnék a kezelés hatékonyságát, és csökkenthetnék a mellékhatásokat.
A most megjelent kutatás nemcsak a daganatok túlélési stratégiáinak jobb megértéséhez járult hozzá, hanem új rákkezelések kidolgozásához is vezethet. Az eredmények alapján olyan kombinált terápiák születhetnek, amelyek jobban alkalmazkodnak a daganatok anyagcseréjének sajátosságaihoz, és hatékonyabban győzhetik le a rákos sejteket.
