A magyar diplomácia vezetője kifejtette, hogy az amerikai elnökválasztás nyomán az a fura helyzet állt elő, hogy ugyan Donald Trump győzelmével a világ közelebb került a konfliktus békés rendezéséhez, azonban most lett a legsúlyosabb az eszkaláció veszélye is a távozó washingtoni kormány népakaratot semmibe vevő intézkedései miatt.
Úgy vélekedett, hogy az európai vezetők hatalmas esélyt szalasztottak el, alkalmuk lett volna korrigálni az eddigi, kudarcot vallott és a kontinenst is jelentősen meggyengítő Ukrajna-stratégiát. „Nyugodtan mondhatták volna, hogy »szerintünk szuper stratégiát vittünk, de az Egyesült Államokban megváltozott a szélirány, és ezért váltani kell«. De ezt a ziccert is kihagyták, mert a politikai érzékük is körülbelül pont ennyire hagyta őket cserben az elmúlt két és fél év önámításában” – fogalmazott.
„Tehát amikor azt halljuk, hogy »addig kell Ukrajnát támogatni, amíg az szükséges, addig kell támogatni, amíg Ukrajna nem nyer, addig kell támogatni, amíg Oroszország nem veszít«, akkor tegyük fel a kérdést, hogy mit jelent az, hogy Ukrajna nyer, mit jelent az, hogy Oroszország veszít. Lassan három éve tesszük fel ezeket a kérdéseket, és egy nyamvadt választ nem kaptunk rá” – tette hozzá.
Illetve hangsúlyozta, hogy egész Európa hosszú időn keresztül fogja nyögni a háború terheit, ezért nagy szükség van a békeerőfeszítések fokozására, különös tekintettel a diplomáciai rendezést megnehezítő, közelmúltbeli amerikai lépésekre.
A miniszter arra figyelmeztetett, hogy egyes döntések könnyedén indíthatnak el egy olyan spirált, ahol nincs megállás. „Ha itt elszabadul a pokol, akkor – figyelembe véve a meglévő nukleáris kapacitásokat – kő kövön nem nagyon fog maradni sehol” – mutatott rá.
Leszögezte, hogy részben épp ezért utazott Moszkvába, a másik ok pedig hazánk energiabiztonságának további garantálása volt, hiszen az Egyesült Államok nehéz helyzetbe hozta az orosz energiahordozókat vásárló térségbeli országokat a Gazprombank szankciós listára helyezésével, így megoldást kell találni.
„Most együtt dolgozunk a megoldáson, és ma az oroszokkal, a cégek vezetőivel és az energiáért felelős miniszterelnök-helyettessel azon mentünk végig, hogy milyen lépések is szükségesek ahhoz, hogy meg tudjuk oldani ezt a problémát december 20-ig, amikor a következő fizetési határnap van” – tudatta.
Majd ennek kapcsán azt hangoztatta, hogy az energiaellátás nem politikai ízlés, hanem a fizikai valóság, az infrastrukturális adottságok kérdése, márpedig egyelőre Magyarország nem kapott jobb ajánlatot a földgáz és a kőolaj megbízható, versenyképes áru beszerzésére.
Arra is kitért, hogy egyébként nyugat-európai országok is vásárolnak orosz energiahordozókat, például Franciaország az idei év első felében megduplázta az Oroszországból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) importját.
Valamint egyes kollégái kétszínűségét is emlegette, ugyanis elmondása szerint az európai uniós külügyi tanácsülések előtt többen is rendszeresen támogatásukról biztosítják négyszemközt, a vitában viszont nem állnak mellé.
„Tehát van egy óriási képmutatás a világpolitikában a Kelethez fűződő kapcsolatok vonatkozásában. És ugyanígy van ez Oroszország mellett Kínával is” – figyelmeztetett.
Szijjártó Péter ezzel összefüggésben a magyar kormány gazdasági semlegességi stratégiáját is méltatta, amelynek értelmében hazánk egyszerre kereskedik a keleti és nyugati partnerekkel, annak ellenére is, hogy egyre gyakrabban esik szó az európai és a kínai gazdaság szétválasztásáról.
„Lehet küzdeni a világgazdasági realitás ellen, csak nem érdemes, mivel önsorsrontás. A világgazdasági realitás elleni küzdelem, ez a blokkfilozófia a legnagyobb károkat okozza a világgazdaságnak, benne az európai gazdaságnak, és ha a világot újra blokkokra osztanák, az károkat okozna nekünk, magyaroknak is” – jegyezte meg.
Végül aláhúzta: inkább kölcsönös tiszteleten alapuló, kulturált, civilizált együttműködésre van szükség.
