„Soha nem fogjuk kérni, hogy csapatokat vessenek be a területünkre. Már sokszor válaszoltam arra, hogy akarjuk-e. Igen, természetesen örülnénk (az ilyen segítségnek – a szerk.)… És ha felvetem ezt a kérdést az EU-nak, a NATO-nak: kérem, szükségünk van a csapataitokra… Ha ezt a kérdést felvetem, azonnal a szövetségeseink fele leállítja a támogatását. Ezért nem vállalhatok semmilyen kockázatot” – idézte Zelenszkijt az Ukrinform hírügynökség.
Korábban a Monde című üzleti napilap arról számolt be, hogy Franciaország és Nagy-Britannia újrakezdte a tárgyalásokat nyugati katonák esetleges Ukrajnába küldéséről. A sajtóorgánum szerint „tekintettel arra a kilátásra, hogy Donald Trump Fehér Házba való visszatérése miatt az Egyesült Államok befejezi Ukrajnának nyújtott támogatását, Párizs és London nem zárja ki, hogy egyelőre még meghatározásra váró feltételekkel koalíciót vezet Ukrajnára”. A lap szerint erről Sir Keir Starmer brit miniszterelnök november 11-i párizsi látogatásán és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélésén is szó esett.
A francia elnök 2024 februárjában azt mondta, hogy nem zárja ki a csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét, és bejelentette szándékát, hogy koalíciót gyűjt azokból az országokból, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni oda. Ezt a kezdeményezést azonban Franciaország NATO-szövetségesei hűvösen fogadták, és mint a Times beszámolt róla, a megvalósítás valószínűleg politikai okokból elakadt.
A Kreml közölte, hogy felfigyelt Macron szavaira, miszerint Európa megvitatta a hadsereg Ukrajnába küldését, a francia elnök álláspontja Oroszország „stratégiai vereségének” okozásáról is ismert. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy a vitában részt vevő számos ország fenntartja „egy ilyen akció potenciális veszélyeinek meglehetősen józan értékelését”.
