Napok óta ostromállapot van Georgiában. Tüntetők ezrei, tízezrei lepték el a főváros, Tbiliszi ikonikus főútvonalát, a Rusztaveli sugárutat. A kezdetben a fővárosban összpontosuló megmozdulások gyorsan átterjedtek Georgia nagyvárosaira, Batumira, Kutaiszira, Zugdidire és más településekre is. „A felháborodás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a georgiai miniszterelnök bejelentette, leveszi napirendről az EU-csatlakozási tárgyalások megindítását – állítja Kránitz Péter, a Magyar Külügyi Intézet(MKI) vezető kutatója.
A szakember szerint kiforgatták a georgiai miniszterelnök szavait, aki csak arról beszélt, hogy elhalasztják a közösségbe való belépésről folyó tárgyalásokat. Viszont a teljes georgiai ellenzéki sajtóban a miniszterelnök szavait úgy interpretálták, mintha Kobakhidze azt mondta volna, hogy a következő négy évben teljesen leállítanák az uniós integrációs politikát. Ez nem igaz.
A georgiai miniszterelnök azt mondta, hogy az EU-val való kétoldalú kapcsolatokban nem fogják napirendre venni a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Egyébként pedig nem Georgia fagyasztotta be a kétoldalú megbeszéléseket, hanem éppen az EU, a külföldi befolyásolás elleni törvény parlamenti elfogadására hivatkozva – fejtette ki álláspontját Kránitz Péter. Kobakhidze azt mondta, hogy addig nem fogják az uniós csatlakozási tárgyalásokat kezdeményezni, amíg az EU a csatlakozási folyamatot zsarolásra használja fel. Ha ez a brüsszeli álláspont megváltozik, akkor a kormány akár már holnap is kész lenne magát a csatlakozási megállapodást is aláírni.
A georgiai miniszterelnök mindemellett azt is leszögezte, hogy a tárgyalások szüneteltetésének idejében is mindent meg fognak tenni az EU-csatlakozás érdekében, mert Georgia 2030-ig a közösség tagja akar lenni. Tehát az integrációs feltételek teljesítését, mind a jogállamiság, mind a gazdaság területén igyekeznek majd teljesíteni.
A tüntetések sora annak az uniópárti politikának a folytatása, amelyet az október 26-i parlamenti választás előtt láttunk.
Mivel a Nyugattal szemben kritikus kormány alakulhatott meg Tbilisziben, ez kiváltotta az Európai Parlament (EP) bírálatát, amely egy határozatban csúcsosodott ki, amelyet néhány nappal ezelőtt fogadott el a testület.
Eszerint az EP elítélte a Georgiában október 26-án tartott parlamenti választásokat, amiért „azok nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek, és amelyek hozzájárultak az ország folyamatos demokratikus visszalépéséhez”. Az állásfoglalás kimondja, hogy ezért „teljes mértékben a parlamenti választásokat megnyerő kormányzó Georgiai Álom párt a felelős”. Az EP határozata azt állítja, hogy a georgiai választások során számos és súlyos választási jogsértést követtek el, köztük a választók megfélemlítését a szavazatok manipulálását, a választási megfigyelők és a média befolyásolását, illetve az elektronikus szavazógépek manipulációját – említi példaként az uniós dokumentum.
A választásokról szóló vitában felmerült a hatalmon lévő párttal kapcsolatban az is, hogy oroszbarát. Az MKI munkatársa ezt határozottan cáfolta, és súlyos torzításnak és az ellenzék retorikai eszközének minősítette. Georgia és Oroszország között a multilaterális együttműködések stagnálnak. Sőt még diplomáciai kapcsolat sincs a két kormány között. Még a genfi egyeztető tárgyalások is elakadtak – állította az intézmény vezető kutatója.
A georgiai kormánypárt tisztában van az ország történelmével és gazdasági lehetőségeivel. Ez korlátozza a kormány mozgásterét. Georgiának Törökország és a FÁK-államok az első és a második legnagyobb gazdasági partnerei. Az EU csak a harmadik helyen áll ebben a rangsorban.
Tehát Georgia kénytelen pragmatikusan együttműködni Oroszországgal, hiszen innen szerzi be a földgázimportjának húsz százalékát, a többit Azerbajdzsánból veszi.
Másrészről a georgiai exportcikkeknek is a legnagyobb piaca Oroszország, például az alkoholos italoknál, amelyek Georgia második legnagyobb exportcikke. Georgia pragmatikus külgazdaságot folytat, viszont politikai szinten nincs együttműködés Oroszországgal.
Kránitz Péter figyelemre méltónak találja az amerikai álláspont „képlékenységét”. Állítása szerint az október 26-i választások után Antony Blinken amerikai külügyminiszter közvetett módon a georgiai választásokat demokratikusnak ismerte el. Néhány nappal később Joe Biden amerikai elnök már keményebb nyilatkozatot adott ki, amelyben szisztematikus visszaélésekre utalt a georgiai parlamenti választások kapcsán, valamint a demokratikus intézmények megerősítésének szükségességére mutatott rá, de ez még nem jelentett kenyértörést a két kormányzat között.
Viszont az elmúlt hét végén ismét megszólalt az amerikai külügyminiszter, aki felmondta az amerikai–georgiai stratégiai megállapodást, ami már nagyon komoly lépésnek számít, és ennek negatív hatásai leszek a két ország viszonyában. Viszont a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció már egy jóval pragmatikusabb álláspontra helyezkedhet, ami elindíthat egy visszarendeződést a kétoldalú kapcsolatokban – mondta a kutató.
Mindent összevetve, lehet, hogy merésznek tűnik, de mégis kézenfekvő, hogy a georgiai helyzetet összehasonlítsuk a 2014-es ukrajnai állapotokkal. Lényeges különbség, hogy Ukrajnával ellentétben Georgia már sok kérdésben vagy már meg is állapodott Brüsszellel, vagy pedig jelentősen előre haladott tárgyalásokat is folytatott ezekről az EU-val. Míg ezt Ukrajna nem mondhatja el magától.
Viszont vannak hasonlóságok a két helyzet között. Például hogy mindkét esetben akkor törtek ki a zavargások, amikor az EU-nak és Amerikának nem tetszett a regnáló kormány. Amikor Viktor Janukovics ukrán elnök nem írta alá az EU-val a társulási szerződést, mert Oroszország rendkívül előnyös gázszerződést ajánlott fel neki, lázadás tört ki Kijevben. Az elnököt a felhergelt tömeg egyszerűen elzavarta.
A mostani georgiai tüntetések dinamikája és a demonstrálók erőszakossága, valamint a fent leírt „változó” amerikai álláspont és az EU nyomásgyakorlási kísérlete arra utal, hogy a 2014-es kijevi események forgatókönyvét vették elő.
