Kelemen Hunor elemzése szerint arra is van esély, hogy egy nagykoalícióban mindenki benne lesz, kivéve az AUR-t és a Fiatal Emberek Pártját – „ők azok, akik ugyanabból a törzsből nőttek ki, és magyarellenesek, amit már ezerszer bebizonyítottak”.
Azt mondta, úgy látja, jó eséllyel kormányra kerülhetnek, de a tárgyalások csak a december 8-i elnökválasztás után kerülhetnek célegyenesbe.
Kelemen Hunor kiemelte, olyan kiegyensúlyozott parlamenti többségre van szükség, amely garantálja a stabilitást és a gazdasági növekedést, ez az RMDSZ nélkül „nem nagyon fog menni”.
Hozzátette ugyanakkor azt is: előállhat olyan helyzet, hogy nem teljesülnek a feltételek, nem tudnak kormányra kerülni, ez viszont azt jelentené, hogy a magyar pártnak nem lenne befolyása a kormányzásra.
Az RMDSZ a szavazatok 6,4 százalékát szerezte meg a vasárnapi romániai parlamenti választáson, 240 ezerrel többen szavaztak a magyar pártra, mint a legutóbbi választáson. Az elnök elmondta, fokozta az érdeklődést és a mozgósítást is, hogy a parlamenti mellett elnökválasztást is tartanak Romániában.
A magyar közösség összefogott, megértette veszélyt, az üzenetünket, és felelősséget vállalt magáért, szülőföldjéért, olyanok is részt vettek a választáson, akik rég nem voltak szavazni, mert a reális veszélyt megérezte a társadalom – tette hozzá.
A parlament egyharmada szélsőséges, magyarellenes pártokból áll majd, amelyek eddig kevésbé voltak erősek, most háromszorosára nőtt az erejük.
Kelemen Hunor úgy vélte, e pártok választói nem mind magyarellenesek, viszont dühös emberek, mérgesek a politikai elitre, az elmúlt évekre, de akár az utóbbi 25-30 évre is, ők a meglévő rendszer ellen szavaztak.
Emlékeztetett, hogy az AUR a magyar katonai temető feldúlásával került a közvélemény figyelmébe, „és 2020-ban úgy jutottak be a parlamentbe, hogy magyarellenes akciókon kívül semmi egyebet nem mutattak fel, de az ő választóikat százszázalékosan nem nevezném magyarelleneseknek”.
Kelemen Hunor szerint sokan egyszerűen a „rendszellenes” pártokra szavaztak, amelyek még nem voltak kormányon, bár – tette hozzá – közülük nagyon sokan a ’89 előtti rendszer emberei.
Romániában december 8-án tartják az elnökválasztás második fordulóját, az első fordulót a függetlenként induló szélsőjobboldali Calin Georgescu nyerte meg, a második helyret a liberális Elena Lasconi szerezte meg.
Az RMDSZ Elena Lasconit támogatja, mint a kisebbik rosszat, és erre kéri saját választóit is.
Az elnök a legfontosabb kormányzati feladatok között sorolta a kisebbségi jogok megőrzését, a gazdasági növekedést, a kis- és közepes vállalkozások támogatását, az egészségügyi és oktatási rendszer rendbetételét, a költségvetés kiigazítását, mert nagy a hiány és az államadósság.
Fontosnak mondta a családpolitikát, a fiatal családok támogatását, nekik perspektívát, reményt kell adni.
„Ha nem tudunk a népességcsökkenésre jó választ adni, akkor teljesen fölöslegesen ülünk a parlamentben meg a kormányban” – fogalmazott Kelemen Hunor.
