Körülbelül minden 10. ember életében fordul elő roham, hirtelen fellépő agyi aktivitás, amely jellemzően néhány másodpercig vagy percig tart. Rohamot kaphat epilepszia miatt vagy korábbi előzmény nélkül is – írja a health.com.
Az alacsony vércukorszint, a magas láz, a traumás agysérülések (TBI) és a gyógyszerek mellékhatásai – egyéb tényezők mellett – mind-mind okozhatnak első alkalommal rohamot felnőtteknél. Epilepsziát azonban akkor diagnosztizálnak, ha egy személynek többszörös, nem provokált rohama van.
Alkoholmegvonás
A hosszú távú, rendszeres alkoholfogyasztás függőséghez vezethet. Az alkoholfogyasztás hirtelen abbahagyása elvonási tüneteket okozhat, beleértve a szorongást, a depressziót, az idegességet, a fáradtságot és a görcsöket. Ezek a tünetek általában az alkoholfogyasztás abbahagyását követő 24-72 órán belül tetőznek, és néhány napig vagy hétig tarthatnak.
Az alkoholmegvonás súlyos esetei delirium tremens állapotba fejlődhetnek, ami görcsrohamokkal, nyugtalansággal, hallucinációkkal és súlyos zavartsággal is járhat. Ez kórházi vagy speciális ellátást nyújtó intézményben történő kezelést igényelhet.
Hőguta
A túl sok hőhatás és az extrém hőség hőgutát okozhat. A szokásos 98 fokos testhőmérséklet 15 percen belül 106 fok fölé emelkedik.
A hőguta potenciálisan halálos kimenetelű állapot, és azonnali orvosi ellátást igényel. A túlmelegedés az agyára is hatással lehet. A hőguta tünetei például a következők:
- zavarodottság
- eszméletvesztés
- rohamok
- elmosódott beszéd
Magas láz
A lázas roham olyan roham, amely betegség vagy fertőzés során magas lázzal jár. Jellemzően gyermekeket, kisgyermekeket vagy csecsemőket érint. Bár a lázas rohamok pontos oka ismeretlen, egyeseknél genetikai hajlamot mutathat a kialakulásukra.
Általában alacsony az esélye annak, hogy a lázas rohamok megismétlődnek. Bizonyos tényezők növelhetik az egynél több lázas roham kockázatát. Ezek közé tartozik:
- epilepszia a családban;
- elhúzódó rohamokkal járó kórelőzmény;
- korábbi agy- vagy idegkárosodás.
Alacsony vércukorszint
A hipoglikémia, vagyis a vér túl alacsony cukorszintje változásokat idézhet elő az agyműködésben, ami rohamhoz vezethet. Szélütést is okozhat, ami összefügg a rohamokkal.
Számos tényező okozhatja, hogy valakinek alacsony a vércukorszintje. Például az inzulint szedő cukorbetegek vércukorszintje alacsony lehet, különösen edzés után. A cukorbetegséggel nem rendelkező embereknél alacsony vércukorszintet okozhat:
- alkoholfogyasztás
- hormonhiány
- súlyos, életveszélyes fertőzések (szepszis)
- súlyos szív-, vese- vagy májelégtelenség
Orvosi kérdések
Az alapbetegségek rohamokat okozhatnak, ha valamilyen módon jelentősen befolyásolják az agyi aktivitást. Például az idősebb felnőtteknél a rohamok leggyakoribb oka a stroke, amikor az agy egy részébe kevesebb vér áramlik.
Egyéb olyan egészségügyi állapotok, amelyek első alkalommal rohamhoz vezethetnek, a következők:
- a nátrium, a kalcium és a magnézium vérkémiai szintjének megváltozása;
- agyi fertőzések;
- agydaganatok;
- eklampszia, a preeklampsziában szenvedő terheseknél előforduló rohamok;
- károsodott vese- vagy májműködés.
Gyógyszeres mellékhatások
A rohamok bizonyos gyógyszerek és a kábítószer-mérgezés súlyos mellékhatásai lehetnek. Kutatók megállapították, hogy a status epilepticus – az öt percnél tovább tartó, életveszélyes rohamok – 9 százaléka gyógyszerekkel vagy mérgezéssel hozható összefüggésbe.
Számos legális és illegális szer okozhat rohamokat. A leggyakrabban a következőkről számoltak be:
- antidepresszánsok;
- stimulánsok, például kokain és metamfetamin;
- difenhidramin, egy allergiagyógyszer;
- tramadol, egy fájdalomcsillapító;
- izoniazid, egy antibiotikum.
Mielőtt bármilyen gyógyszert szedne, ismerje meg a lehetséges kockázatokat, és figyeljen a tünetekre. Súlyos mellékhatások esetén forduljon orvoshoz.
Traumatikus agysérülés
A TBI akkor következhet be, ha egy fizikai sérülés károsítja az agy szöveteit. Ez lehet egy esésből, sporttevékenységből vagy autóbalesetből származó fejsérülés. Az agyrázkódás például a TBI egy enyhe típusa.
A TBI görcsrohamokhoz és egyéb tünetekhez, például fejfájáshoz vagy beszéd- és memóriazavarokhoz vezethet. A TBI általában azonnali orvosi ellátást igényel, különösen a sérülést követő 24 órán belül. A súlyos esetek maradandó fogyatékosságot okozhatnak, vagy akár halálos kimenetelűek is lehetnek.
A görcsrohamok a TBI-t követő első héten belül jelentkezhetnek. Ez később az epilepszia egy típusának, az úgynevezett poszttraumás epilepsziának a kialakulásához vezethet. Megjegyzendő, hogy enyhe TBI után ritkán fordulnak elő rohamok vagy hosszú távú problémák.
Mi a teendő roham alatt?
Gondoskodni kell arról, hogy az érintett személy biztonságban legyen, amikor a roham bekövetkezik. A rohamok általában maguktól is megszűnnek, de az alábbiakat kell tennie, amíg bekövetkezik:
- tartsa a személyt lekötözés nélkül;
- fektesse a személyt óvatosan az oldalára egy tiszta területen a földre;
- győződjön meg róla, hogy minden szoros ruházat laza, és vegye le a szemüveget;
- tegyen egy párnát a személy feje alá;
- maradjon a személy mellett, amíg a roham meg nem szűnik, és a személy teljesen fel nem ébred, vagy amíg orvosi szakmai segítség nem áll rendelkezésre.
Mikor kell felhívni a mentőket?
Bár az olyan tünetek, mint a görcsök és az eszméletvesztés riasztóak lehetnek, nem minden roham jelenthet orvosi vészhelyzetet. Azonban mindenképpen sürgősségi segítséget kell kérni, ha Ön vagy valaki, akit lát, a következőket tapasztalja:
- első roham;
- második roham röviddel az első után;
- légzési nehézség vagy az öntudat visszanyerése;
- sérülés a roham következtében;
- cukorbetegség, szívbetegség vagy terhesség alatt fellépő roham mellett;
- öt percnél hosszabb ideig tartó roham;
- a roham vízben való tartózkodás közben következik be.
Beszéljen egészségügyi szolgáltatóval, ha ezeket a tüneteket tapasztalja és aggódik.
