Nagy Áron
2024. december 3. kedd. 15:36
– Az orosz hadsereg egyik vezérezredese azt írta a hadsereg lapjában, hogy 300 ezer új szerződésest képeztek ki 2024-ben arra, hogy részt vegyenek „különleges katonai műveletekben”. Hitelt adhatunk a szavainak, mit jelent ez az ukrajnai háborúra nézve?
– Jelenleg ott tartunk, hogy az orosz hadsereg sokkal kisebb utánpótlásgondokkal küzd, mint az ukrán. Az ukrán hadsereg alapvető dilemmája az, hogy a nyugatiak azt követelik, hogy a behívás korhatárát 25-ről vigyék le 18 évre, ebből óriási belpolitikai feszültségek vannak. Zelenszkij jelenlegi népszerűsége 17 százalékon áll. Az oroszok arra vigyáznak, hogy a közhangulatot ne rombolják, ezért a nagyvárosokból nagyon kevés embert visznek el. Döntően a határterületek nemzetiségeiből szedik össze az embereket, illetve csatlakozott hozzájuk körülbelül 12 ezer észak-koreai – egy részük már a fronton van, egy részük pedig kiképzésen vesz részt. A vezérezredes nyilatkozata azt tükrözi, hogy az orosz hadseregnek is vannak utánpótlás problémái, de sokkal kisebb, már csak azért is, mert Oroszország területe, lakossága sokkal nagyobb, mint Ukrajnáé. Tegyük hozzá, az is látszik, hogy az eddig Oroszország ellen hozott szankciók döntően sikertelenek voltak.
– A legfrissebb hírek szerint a jövő évre elfogadott orosz költségvetésnek hivatalosan a harmadát teszik ki a hadikiadások. Úgy tűnik, Moszkvában nem a békére készülnek.
– Már a rómaiak azt mondták, hogy ha békét akarsz, készülj a háborúra. Az ukránok hetente más adatokat hoznak elő, hogy mekkora az ukrán költségvetésben a katonai kiadás. Most utoljára azt mondták, hogy körülbelül 35 milliárd dollár kell nekik ahhoz, hogy Ukrajna a jövőben működni tudjon, és a költségvetésből több mint 50 százalékot szántak katonai kiadásra. Hogy mennyi az orosz trükközés, azt Budapestről megmondani rendkívül nehéz. Tény az, hogy Oroszország számára a háború komoly költségeket jelent, és tény az, hogy ők is várják, hogy január 20-án milyen változás jön Trumppal. A költségvetés tervezésekor nyilván nem a legkedvezőbb eshetőséggel számolnak.
– Több napja tartanak a tüntetések Georgiában, avagy, ahogy megszoktuk: Grúziában. Szíriában pedig, mondjuk úgy, új erőre kapott az ellenállási mozgalom. Az orosz elemzők ezeket az eseményeket azzal magyarázzák, hogy a Nyugat egy második-harmadik frontot akar nyitni Oroszország ellen. Egyetért velük?
– Gyakorlatilag ott tartunk, hogy miután a grúz választásokat nem a nyugatbarát erők nyerték meg, óriási nyugati nyomás nehezedik Grúziára (a hivatalos nevén Georgiára) az Európai Unió és Egyesült Államok részéről. A grúz államfő, aki egy ellenzéki, Franciaországban született és nevelkedett hölgy, bejelentette, hogy decemberben lejár a megbízatása, de nem hajlandó visszavonulni. Máshogy fogalmazva a nyugat egy kenyértörésre készül Grúziában. Meglátjuk, hogy mi lesz. De, ami eddig Grúziában történt, az vészesen hasonlít ahhoz, ahogy a Majdanon a Nyugat átvette a hatalmat Ukrajnában. A szíriai alapprobléma, hogy Szíriában állomásoznak amerikai, orosz, kínai, szír, iráni erők, tehát a világon mindenki ott van. Aleppót bevették a lázadók, akiket döntően a törökök támogattak. (Aleppó fönt van északon, nem messze a török határtól.) A török stratégia célja bármilyen eszközzel megakadályozni, hogy kurd autonómia vagy kurd önálló állam jöjjön létre, mert az Törökország szétesésével fenyegetne. És azt látni kell, hogy Aleppótól keletre kurd területek vannak Szíriában. Amit tudunk, hogy az oroszok már bombázták Aleppó térségét, és elkezdődtek a titkos tárgyalások Irán, Törökország, Oroszország között. De nyilvánvaló, hogy Szíriában belátható időn belül rend nem lesz.
