A Városliget egy folyamatosan változó szövet ezért, amikor tíz évvel ezelőtt a kormányzat a terület megújításáról döntött, kiemelten fontosnak tartotta, hogy a rekonstrukció a Liget saját történelmi hagyományai szerint valósuljon meg – emelte ki Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a kötet szerdai bemutatóján, a Néprajzi Múzeumban.
Mint mondta, a Városliget sosem volt a klasszikus értelemben vett közpark, vagy beépített közterület, mindig inkább az épített és a természeti környezetnek egy speciális összhangja jellemezte. Ez tette többek közt a budapestiek és az ország egyik legismertebb és legszerethetőbb parkjává – fogalmazott.
Kifejtette, hogy a terület megújítását egy komoly történelmi és történeti kutatás előzte meg, és a rekonstrukció egyik legfontosabb célja az volt, hogy a park az év 365 napján keresztül izgalmas, és értékes helyszín lehessen mindenki számára. A Városliget története című kiadvány ezt az izgalmas átalakulást is bemutatja személyes történeteken és élményeken keresztül is – fűzte hozzá.
A vezérigazgató kitért arra, hogy a kötet részletesen tárgyalja a Liget Budapest Projektet, amely a park 21. századi, történelmi jelentőségű megújulását valósítja meg. Gyorgyevics Benedek kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben tizenkétmilliónál is többen látogatták már meg a park különböző helyszíneit, köztük az új Nagyjátszóteret, az ügyességi és sportpályákat, a kutyás élményparkokat, a megújított botanikus kertet, a Magyar Zene Házát és a Néprajzi Múzeumot, valamint az megújult Szépművészeti Múzeumot és a Millennium Házát.
A parkfejlesztések során több mint 270 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg, 72 ezer négyzetméter burkolatot bontottak el, és több mint 500 fát, 70 000 cserjét, valamint 200 000 évelőt ültettek el, miközben a Városliget autómentesítése is megkezdődött.
Az idei eredmények közül kiemelkedik a KRESZ park felújítása, a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának megnyitása, de fontos lépés az is, hogy a Városliget mellett lesz a Nemzeti Fotográfiai Gyűjtemény végleges otthona, a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként működő Nemzeti Fotóművészeti Múzeum, amely Klösz György, a magyar fotográfia egyik kiemelkedő alakjának egykori villájából és fotográfiai műhelyének székhelyéből kialakított épületben kap új, végleges otthont.
Bartal Csaba, a kötet főszerkesztője, a Múlt-kor Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a 400 oldalas, gazdagon illusztrált kötet 250 évet ölel fel. Megjegyezte, megható volt feldolgozni ezt az időszakot nemcsak történeti szempontok, hanem különböző családtörténeteken keresztül. Ez a könyv az első olyan munka, amely a teljesség igényével próbálja bemutatni a Városliget történelmét – emelte ki Lovas Dániel újságíró, szerkesztő, kultúrtörténeti és képzőművészeti szakíró, a könyv szerzője. Hozzátette: a könyv inkább olvasmányos, mintsem tudományos formában mesél minden olyan fontos mozzanatról és eseményről, amely a Városligethez, és annak intézményeihez kapcsolódik.
A kötet megjelenésének különös aktualitást ad, hogy 210 évvel ezelőtt zajlott a Városliget elődje, a Városerdő tervezésére kiírt pályázat, amely a terület egyik legfontosabb mozzanatának bizonyult. A pályázat akkori nyertese az a Nebbien Henrik lett, akinek a terveihez 200 évvel később egy másik tájépítész csapat is visszanyúlt: a Garten Stúdió, amely a Városliget tájépítészeti megújítására kiírt nemzetközi tervpályázaton első helyen végzett.
A kötet hat fejezeten át meséli el a Városliget krónikáját 1752-től kezdve, amikor az Ökördűlőként ismert terület Pest város tulajdonába került, majd bemutatja, hogyan vált a 19. századi pesti polgárok életének nélkülözhetetlen részévé.
A kötetben megelevenedik a reformkor hangulata, amikor a Liget már az emberek természetbe vágyódásának szimbóluma lett, de az olvasó megismerheti a Liget aranykorát, hanyatlását és újjáéledését is, valamint a híres személyiségeket és fontos eseményeket, amelyek a parkhoz köthetők. A kiadványból kiderül továbbá, hogy milyen intézményeket építettek és bontottak el a területen, milyen volt a Liget aranykora és milyen volt akkor, amikor méltatlanul kevés figyelmet kapott.
A szerző részletesen bemutatja a Liget Budapest Projekt számos díjjal elismert városfejlesztési és kulturális beruházást is, többek közt, hogy hogyan fejlesztették a parkot az új generációk igényeire szabva a történeti értékek tiszteletben tartása mellett, hogyan valósultak meg olyan ikonikus épületek, mint az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza vagy a Millennium Háza, valamint hogyan újultak meg és bővültek a park zöldfelületei a Nagyjátszótértől egészen a Mőcsényi Mihály botanikus kertig.
A gazdagon illusztrált kötet a Múlt-kor Kulturális Alapítvány gondozásában, a Városliget Zrt.-vel együttműködésben jelent meg.
