Egy orvos megnevezte azt a vitamint, amely segít csökkenteni a koleszterinszintet

Ez a vitamin fontos szerepet játszik a táplálék energiává alakításában, az idegrendszer, az emésztőrendszer és a bőr egészségének fenntartásában.

„A szervezetünk koleszterint termel, és koleszterinre is szüksége van. Amikor zsírt éget, a zsír egy része koleszterin. Amikor fogyunk, a koleszterint nagyobb mértékben termeli a szervezet, amely átmenetileg megemeli a koleszterinszintet” – magyarázta Berg.

Szerinte az epe fontos a koleszterinszint szabályozásában. Segít a zsírok lebontásában, a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában és a vékonybélben lévő baktériumok elszaporodásának megakadályozásában. A vastagbél másodlagos epesókat is termel – ezeket a „hasznos” baktériumok állítják elő. A mikrobiom problémái az epe hiányához vezethetnek, amely megemelheti a koleszterinszintet.

Egyes tanulmányok szerint a probiotikumok segíthetnek a koleszterinszint csökkentésében, akárcsak a rostok. Berg szerint azonban „az egyik legjobb” koleszterinszint-csökkentő szer a niacin, azaz a B3-vitamin és a nikotinsav. A niacin az epetermelés támogatásával közvetlenül vagy közvetve segít a szervezetnek a koleszterinszint csökkentésében.

A Mayo Clinic tanulmánya kimutatta, hogy a B3-vitamin 25 százalékkal csökkentheti az LDL („rossz”)-koleszterinszintet és a trigliceridekét, miközben több mint harminc százalékkal növeli a HDL („jó”)-koleszterinszintet.

Egy 2020-ban megjelent tudományos közlemény kimutatta, hogy az elnyújtott hatású niacin szedése önmagában, további koleszterincsökkentő gyógyszerek nélkül négy hónapon keresztül hatékonyan csökkentette az összkoleszterin és az LDL-koleszterin szintjét.

A nikotinsav létfontosságú szerepet játszik a táplálék energiává alakításában a szervezet számára. A vitamin támogatja az idegrendszer, az emésztőrendszer és a bőr egészségét. A niacin megtalálható egyes gabonafélékben, hüvelyesekben, diófélékben és állati termékekben.

A B3-vitamin forrásai:

– gabonafélék: teljes kiőrlésű gabonafélék, dúsított gabonafélék, búzaliszt és kukoricaliszt;

– zöldségek és gyümölcsök: például a sárgarépa;

– állati termékek: marhahús, sertéshús, csirke, pulyka, hal, tojás, tej, sajt és joghurt;

– hüvelyesek és diófélék: bab, borsó, lencse, diófélék és magvak;

– élesztő, korpa és kávé.

Elolvasom a cikket