A KKM, az Európai Bizottság és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség közös szervezésében megrendezett Market Access Day (Piacrajutás) rendezvényen a helyettes államtitkár elmondta: a gazdaság nyitottságát és exportorientáltságát jól jelzi, hogy amíg lakosságszámban Magyarország a 95. helyet foglalja el a világon, addig exportteljesítménye alapján 34., a gazdasági kibocsátás alapján pedig az 56. helyen szerepel.
A külpiacokra történő belépéssel a cégek nemcsak saját növekedésüket alapozzák meg, hanem hozzájárulnak egy erősebb, versenyképesebb nemzetgazdasághoz – fogalmazott.
Megjegyezte, hogy 2009 óta a magyar kivitel (2020 kivételével) minden évben növekedést mutatott. Az idei első háromnegyedévben az export a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt csökkent, de a húzóágazatok továbbra is stabilan teljesítenek.
2022-es adatok szerint az exportáló vállalatok egynegyede a kkv-szektorból került ki – jelezte.
Bihari Katalin kiemelte, hogy a magyar elnökség célkitűzéseinek középpontjában az EU versenyképességének megerősítése állt, mert a kormány ebben látja az EU gazdaságnak jövője. Ez szilárd alapokat fektetett le az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság számára – mondta, hozzátéve: a november elején az uniós vezetők által elfogadott Budapesti Nyilatkozat üzenete, hogy nemcsak követjük, hanem formáljuk az eseményeket.
A féléves elnökség során a kormány a szabályokon alapuló kereskedelem megerősítésére törekedett, hogy az EU a globális verseny meghatározó szereplője legyen – közölte a helyettes államtitkár.
Az elmúlt évek kihívásai – a világjárvány, háború, gazdasági konfliktusok – megmutatták az innováció, reziliencia és az együttműködés erejét. Világossá vált, hogy a nyitott gazdaság nem magától értetődő kiváltság, hanem kemény munkát igényel – fejtette ki. „Ezért tartjuk fontosnak az EU gazdasági térnyerésének szabadkereskedelmi megállapodásokon keresztül történő bővítését, mert ezek új lehetőséget nyitnak a magyar vállalatok számára, hogy kiszámítható módon érjek el a világ legdinamikusabban növekvő piacokat” – fogalmazott Bihari Katalin.
A mostani konferencia célja, hogy az EU-n kívüli piacokat megcélzó vállalatok értékes információkat, gyakorlati tanácsokat kapjanak, megismerhessék a működő jó gyakorlatokat. Az olyan uniós platformok, mint az Access2Markets és az egyablakos panasztételi mechanizmus egyszerűsítik a vállalatok harmadik országokba történő piacra jutását és kézzelfogható támogatást nyújtanak felmerülő piaci akadályok esetén – mondta.
Denis Redonnet, az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgató-helyettese és kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő elmondta, hogy jelenleg 76 országgal van az EU-nak szabadkereskedelmi megállapodása, amely a teljes uniós kereskedelmi volumen felét teszi ki. A kereskedelmi forgalom éves növekedési üteme ezekkel az országokkal egy-két százalékponttal magasabb, mint azokkal, amelyekkel nincs ilyen megállapodás.
Kiemelte, az uniós szabadkereskedelmi megállapodások a közvetlen unión kívüli magyar export mintegy hetven százalékát fedik le, ami azt is jelenti, hogy van tér a növekedésre. Az Európai Bizottság szerint a magyar cégek mintegy százmillió eurónyi vámot fizettek, amely elkerülhető lett volna.
A megállapodások exportnövelő hatására jó példa, hogy az EU és Kanada között 2017-ben megkötött szabadkereskedelmi megállapodás óta a magyar kivitel 150 millió euróról 400 millió euróra nőtt.
A kihívások között említette, hogy a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer gyengülése, a protekcionista, piacvédő intézkedések erősödése figyelhető meg világszerte és egyre gyakoribb a kereskedelempolitikai geopolitikai fegyverként történő alkalmazása.
Elmondta: az Európai Bizottság támogatja az európai vállalatok uniós piacokon kívüli megjelenését, többek között az ingyenesen elérhető Access2Markets platformon keresztül, amely többök között a harmadik országok vám, adó, eljárási szabályairól nyújt információt.
