A diaszpórában élők már javában szavaztak, amikor a román alkotmánybíróság váratlanul összeült és érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. Az indok: Călin Georgescu bevallása szerint nem költött pénzt a TikTok-kampányára, a kritikusai szerint viszont az sokmillió lejbe kerülhetett, ráadásul a hírszerzés jelentése szerint valaki vagy valakik valószínűleg szervezetten igyekezték segíteni a rendszerkritikus jelölt politikai üzeneteinek terjedését.
A szélsőjobb, az antiglobalisták, de még maga a második helyezett, és a közvélemény-kutatások szerint kevéssé esélyes Elena Lasconi is felháborodott, s ki-ki vérmérséklettől függően kiált azóta jogsértést vagy egyenesen államcsínyt. Mindeközben az első forduló végén kieső szociáldemokraták úgy vélik, minden a legnagyobb rendben van, győzött a jogállamiság, és nagyjából erről beszélt Klaus Iohannis elnök is.
Ezzel csak olajat öntöttek a tűzre, mivel a szavaikban sokan a hatalom érintettségének bizonyítékát látják.
A következő történt ugyanis: az alkotmánybíróság csütörtökön még azt közölte, hogy már nem foglalkozik a panaszbeadványokkal a második forduló előtt. A legfőbb ügyész pedig azt nyilatkozta: miközben azt várták tőlük, hogy indítsanak eljárást az állítólagos orosz befolyásolás miatt, az ehhez szükséges bizonyítékokat a hírszerzés kérésre sem adta át, anélkül pedig elég nehéz bármit is csinálni…
Közben Washingtonban az USA külügyi szóvivője azt mondta a Reutersnek: Georgescu megválasztása „súlyos negatív hatással lenne az Egyesült Államok és Románia közötti biztonsági együttműködésre, és… elriasztaná az amerikai vállalatokat attól, hogy továbbra is befektessenek Romániába.” Ezek után ült össze mégis pénteken az alkotmánybíróság, és határozott, ahogy határozott. Lássuk be, minden összeesküvés-elméletgyártó álma egy ilyen kronológia!
De van itt még valami, ami igazán súlyossá teszi az összképet. Az első forduló környékén szárnyra kapott a hír, miszerint a PSD tolja titokban Călin Georgescu-t, méghozzá azért, mert ő lenne Marcel Ciolacu számára a legkényelmesebb ellenfél a második fordulóban, ami előtt persze ráhúznák, hogy oroszbarát, Putyin hackerei támogatják, és ezzel politikai értelemben megsemmisítenék. E szerint a teória szerint, amit az ATV Öt című műsorában Dévényi István is ismertetett,a vészforgatókönyv az volt, hogy amennyiben a PSD jelöltje mégsem jut tovább, az alkotmánybíróság majd új választást ír ki. És ugye, pontosan ez történt – a konteó önbeteljesítő jóslattá vált.
A hatalom megítélésének, illetve a közbizalom elnyerésében nem segít, hogy mérsékelt elemzők előre – már november 27-én – felhívták a figyelmet: a köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény 52. cikke szerint
„(1) Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a választást, ha a szavazás és az eredmény megállapítása olyan csalással történt, amely alkalmas a megbízás kiosztásának megváltoztatására, vagy adott esetben a második fordulóban részt vevő jelöltek sorrendjének megváltoztatására.”
Ez a passzus tehát azt mondja ki, hogy amennyiben a szavazáskor vagy a szavazatok megszámlálásakor bizonyítottan csalást követtek el, akkor kell megsemmisíteni az eredményt. Ilyet azonban még a hírszerzés sem állít – a nyilvánosságra hozott jelentésük szerint támadások érték ugyan a választási rendszert, de azokat sikeresen visszaverték. Minden egyéb állítás pedig a kampányra vonatkozik.
Tehát az alkotmánybíróság meglehetősen kiterjesztett jogértelmezéssel élt pénteken, ami veszélyes precedenst teremt, hiszen ha innentől kezdve tisztességtelen kampány miatt is el lehet törölni egy választás eredményét, akkor szinte bármikor és szinte bármelyik választást meg lehet ismételtetni.
Jelen állás szerint az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy nem engedik újra rajthoz állni Călin Georgescu-t, aki többek között Ukrajna támogatásának leállításával és azzal kampányolt, hogy a GDP 2 százalékát kitevő NATO-hozzájárulást inkább a román emberekre kéne fordítani.
A különböző rendszerkritikus és szélsőjobboldali pártok azonban összefoghatnak, és ezek után a közös jelöltjük még nagyobb népszerűségre tehet szert azzal, ha az igazságtétel, a háttérhatalom elleni harc jelszavait tűzi a zászlajára, miközben például Georgiára mutat, ahol a népszerű narratíva szerint a Nyugat ugyancsak durván beavatkozott a legutóbbi választásokba, s mivel az urnáknál nem ért célt, megpróbált forradalmat szítani.
