Az uralkodó hatalmas területet foglalt el, 24 városa között pedig szerepelt Timbuktu is, amely a régió kereskedelmi központja volt. A Mali Birodalom több mai országot is magába foglalt, az uralkodó vagyonának értéke pedig felbecsülhetetlen, de azért adunk egy megközelítőleges számot – olvasható a Life.hu oldalán.
A Mali Birodalom számos erőforrással rendelkezett, sóval, rézzel, fűszerekkel, gyöngyökkel, luxuscikkekkel, fizetőeszközként használt porceláncsigával és temérdek mennyiségű arannyal rendelkezett. A só is kincset ért, de az arany volt igazán értékes, ami egyébként a mai napig az egyik legértékesebb dolog a világon.
Ki volt Musza mansza?
A mansza egy császári ranghoz hasonló titulust jelöl. Musza 1280-ban született a már akkor is gazdag Mali Birodalomban. Elődje Abu-Bakr volt, aki 1312-ben lemondott a trónról, és Atlanti-óceánon túli expedícióra indult. Innen nem tért vissza, helyét Musza mansza vette át. Később a mansza is zarándokútra indult, aminek köszönhetően híres lett.
Musza manszát a világ valaha volt egyik leggazdagabb embereként tartják számon, vagyona felbecsülhetetlen, és a korabeli beszámolók sem hitelesek igazán. A vagyonáról talált írások és a modern becslések szerint az uralkodó vagyona kb. 400 milliárd dollárnak felel meg, ami több, mint a világ leggazdagabb emberének, Bernard Arnault-nak és családjának 233 milliárd dollárra becsült vagyona.
A Musza mansza uralkodása alatti Mali Birodalom a mai Szenegál, Gambia, Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Mali, Niger, Burkina Faso, Mauritánia és Csád területén feküdt. Az Atlanti-óceán partjától 3200 kilométerre terült el, 24 várost foglalt magában. Timbuktu is birodalma része volt, amely a régió kereskedelmi központja volt, és ahol számos palota, mecset és egyetem található. Ezeket mind Musza mansza építtette és kettő a mai napig látható.
Az uralkodó hatalmát az aranykészlet alapozta meg. Számos emlékirat arról számol be, hogy a birodalomban kibányászott arany egy részét adóként az uralkodónak kellett adni, ám Musza ennél többre vágyott. 1324-ben zarándokútra indult Mekkába, egyrészt, hogy növelje gazdasági és kereskedelmi befolyását, másrészt az iszlám iránti elkötelezettségből. A zarándokútról Fadl-Allah al-‘Umari arab tudós készített feljegyzéseket, amelyek alapján tudjuk, hogy Musza közel 60 ezer fővel indult útnak. Szolgák, tisztviselők, kereskedők, 12 ezer rabszolga, több ezer kecske és juh, temérdek áru, valamint 100 teve is helyet kapott a karavánban, 130 kiló színarannyal megpakolva.
Az uralkodó zarándokútja során bőkezűen osztogatta az aranyat, ám a beszámolók szerint egy ponton kifogyott, ezért egyiptomi kereskedőktől kért kölcsön, ígérve, hogy kamatostul visszafizeti. Musza mansza miatt azonban az arany ára értéket veszített, aminek hatására Kairó gazdasága is bedőlt, és ezt évtizedekkel később is érzékelték a térségben.
Ugyan a mansza elsődleges célja birodalmának bővítése volt, és annak a megmutatása, hogy Maliban bőven van arany, a beszámolók szerint az iszlám iránti elkötelezettség volt az, ami motiválta az uralkodót a zarándoklatra. Musza mansza ugyan csak egyike volt a gazdag uralkodóknak, ám ábrázolása a Katalán Atlaszban tette igazán híressé. Az atlaszban Musza mansza a trónján ülve egy aranygömbbel a kezében látható nyugat-afrikai királyként és Guinea uraként.
