MH/ MTI
2024. december 9. hétfő. 11:49
A lépést a dél-koreai rendőrség, az ügyészség és a korrupcióellenes ügynökség kezdeményezte az elnök ellen felmerült vádak kivizsgálására hivatkozva. Noha a dél-koreai elnök ellen hivatali ideje alatt nem indítható büntetőeljárás, az államfő mentelmi joga nem terjed ki a lázadással vagy hazaárulással kapcsolatos vádakra. Ennek értelmében Jun Szogjolt kihallgathatja és akár őrizetbe is veheti a rendőrség a szükségállapot kihirdetése miatt.
A dél-koreai védelmi minisztérium ugyanakkor közölte, hogy az ország fegyveres erőinek irányítása jelenleg is az államfő kezében van, továbbra is ő a hadsereg főparancsnoka. A szükségállapot bevezetése miatt vasárnapra virradóra őrizetbe vették Kim Jonghjun volt védelmi minisztert, I Szangmin belügyminiszter pedig benyújtotta lemondását. Kim ellen árulás, illetve zendülés gyanúja miatt indult nyomozás.
A 65 éves politikus, aki szerdán nyújtotta be lemondását, s csütörtökön már le is váltották, nyíltan támogatta a Jun Szogjol elnök által kedden kihirdetett és még aznap visszavont, ám belpolitikai válságot kiváltó szükségállapotot. Jun Szogjol elnök ellen a múlt héten benyújtott vádemelési indítvány a parlamentben tartott szombati szavazáson elbukott ugyan, de saját politikai közössége, a Népi Erő Pártjának (PPP) vezetője, Han Donghun szerint az államfő lemondása elkerülhetetlen.
Ezt megelőzően a nemzethez intézett első televíziós beszédében az elnök bocsánatot kért a szükségállapot bevezetéséért, és közölte, hogy a pártja kezébe helyezi a döntést, ami a politikai helyzet stabilizálását és a hivatali idejét illeti. A legnagyobb parlamenti, de ellenzéki Demokrata Párt (DP) ugyanakkor „alkotmányellenesnek, törvénytelen lázadásnak vagy államcsínynek” nevezte a szükségállapot bevezetését, és a párt több képviselője feljelentést tett az ügyben a rendőrségen.
Dél-Koreában elnöki (prezidenciális) rendszer működik, mint az Egyesült Államokban, vagyis annak ellenére, hogy az áprilisi parlamenti választásokat az elnök pártja elveszítette, és a parlamentben az ellenzéki DP van többségben, továbbra is a PPP kormányoz. Ebben a rendszerben az elnök ellátja az államfői, kormányfői és a hadsereg-főparancsnoki tisztséget is.
A PPP egyes tagjai – indoklásuk szerint – azért sürgették Jun lemondását, mert nem akarják, hogy megismétlődjön a korábbi elnök, Pak Günhje elleni 2016-os vádemelés. Pak egy befolyásolási botrány miatt hónapokig tartó tüntetések után távozott hivatalából, bukása a párt összeomlását és a liberálisok győzelmét váltotta ki az elnök- és általános választásokon.
Az államfő népszerűségi mutatója a Realmeter helyi közvélemény-kutató intézet felmérésének hétfőn közzétett eredménye szerint a szükségállapot múlt heti kihirdetését követőn 17,3 százalékos mélypontra zuhant – ami a legalacsonyabb szint 2022-es hivatalba lépése óta –, míg elutasítottsága 79,2 százalékos rekordmagasságra emelkedett.
Jun Szogjol politikailag szorult helyzetben van, államfőként nem nagyon tudja keresztülvinni javaslatait az ellenzéki többségű törvényhozásban. Az előző parlamenti választást ugyanis nagy fölénnyel az ellenzék nyerte, az ellenzék javaslatait viszont az elnök rendre megvétózza, így patthelyzet alakult ki az országban. Ráadásul Jun Szogjol körül botrányok pattantak ki az utóbbi időben felesége miatt, akit korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel is gyanúsítottak.
