A posztcovidszindróma nem meghatározott betegség, hanem azoknak a változatos tüneteknek az összessége, amelyek a fertőzés lezajlása után legalább négy héttel, negatív PCR-teszt mellett is csökkentik a betegek életminőségét, és nehezítik a mindennapi életvitelüket.
A posztcovidszindróma tüdőt érintő tünetei
A posztcovidszindróma tüdőérintettségére utalhat a tartós nehézlégzés, a mellkasi fájdalom és a köhögés, valamint a fáradtság és a gyengeségérzés.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fenti tünetek bármelyikének észlelése esetén forduljon háziorvosához, aki szükség esetén a lakóhelye szerint illetékes posztcovid-szakrendelésre irányítja.
Légzési nehezítettség, légszomj esetén azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A posztcovidszindróma tüdőérintettségének lehetséges okai
A légúti tünetek megjelenésének hátterében a tartós gyulladás okozta tüdőszöveti és légúti károsodások állnak. Ezek közé tartozik a hörgőgyulladás (bronchiolitis), a tüdő léghólyagocskáinak gyulladása (alveolitis), az alsó légutak, léghólyagocskák tágulata (emfizéma), valamint a rostos kötőszövet felszaporodása a tüdőben (tüdőfibrózis). A komplex légzőszervi elégtelenség kialakulásának fontos eleme lehet a légzőizmok átmeneti vagy maradandó gyengesége is. A posztcovidszindróma során jelentkező légszomjért, fáradtságért és gyengeségért a Covid–19-fertőzés nyomán fellépő tüdőgyulladás (pneumonia) okozta tüdősérülés, a gázcserefolyamatok romlása, illetve a tüdőfibrózis tehető leginkább felelőssé.
A posztcovidszindróma légzőrendszeri szövődményei
A súlyos állapotot, hosszas intenzív osztályos ellátást és gépi lélegeztetést túlélő Covid–19-fertőzött betegek esetében változatos – testi, lelki és gondolkodásbeli (kognitív) – tünetekkel kísért, komplex tünetegyüttes, az úgynevezett „post-intensive care syndrome” alakulhat ki.
A szervezet Covid–19-fertőzésre adott gyulladásos válasza során a gyulladásos fehérjék fokozott termelődésével járó úgynevezett citokinvihar alakulhat ki, amely akár végzetes szövődményekhez is vezethet. Ilyen többek között az úgynevezett akut respirációs distressz-szindróma (ARDS), amely – mivel a tüdő nem jut elegendő oxigénhez, és egyéb szervek is károsodnak – életveszélyes állapotot jelent.
A gyulladásos válaszreakciót ellensúlyozó folyamat során visszatérhet a vírusfertőzés, illetve baktérium vagy gomba okozta felülfertőződés, akár többszervi elégtelenség is felléphet.
A posztcovidszindróma tüdőérintettségének diagnosztizálása
A posztcovidszindróma kivizsgálása során a laboratóriumi vizsgálatokon és a képalkotó vizsgálatokon (mellkasi röntgenvizsgálat, CT-vizsgálat) túlmenően légzésfiziológiai vizsgálatokkal állapítják meg az esetleges légzéskárosodást. Ezek közé tartozik a spirometria, amelynek során azt mérik, hogy a páciens mennyi levegőt lélegez be és ki, illetve ezt milyen sebességgel teszi. Megmérik a vér oxigéntelítettségét (oxigénszaturáció), illetve speciális esetekben az úgynevezett pletizmográfiavizsgálattal további információt nyerhetnek az alsó légutak, vagyis a hörgők és a tüdő állapotáról. Ez utóbbi vizsgálat során a páciens egy légmentesen zárt kabinban ül, miközben az ahhoz kapcsolt rendszer a be- és kilégzés nyomásváltozásai alapján rögzíti a tüdő paramétereit. A légzőizmok erejét az úgynevezett MIP/PIF-teszt alkalmazásával mérik.
A posztcovidszindróma tüdőérintettségének kezelése
A betegség természetéből adódóan a fertőzésből kigyógyultak számára további kezelésekre van szükség a teljes gyógyulás, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A lezajlott Covid–19-fertőzés lefolyásának és súlyosságának utólagos kiértékelését, az állapotfelmérést és a társbetegségek felmérését követően a krónikus állapotnak megfelelő speciális kezelésekre kerül sor. A kezelés módja egyénenként változó az érintett szerv(ek)től, szervrendszer(ek)től függően.
Tüdőérintettség esetén a felépülést követően légzőszervi rehabilitációs program következik, amelyet a kórházból való távozást és negatív covidtesztet követően indítanak el. A rehabilitációt a tüdőgondozók, a tüdőgyógyászati szakrendelők és a szakambulanciák végzik. A program fontos részét képezik a különféle légzőgyakorlatok, amelyek elősegítik a tüdő tágulását, a légúti váladék távozását a tüdő léghólyagocskáiból és hörgőcskéiből a nagyobb légutak felé, valamint javítják a tüdő működését. A légzőgyakorlatok növelik a vitálkapacitást is, amely a légzési levegő, a maximális belégzéskor még felvehető levegő, valamint a maximális kilégzéskor még kilélegezhető levegő mennyiségét jelenti.
