Az elhalasztott romániai államfőválasztás tárgyában adott interjúban Markó Béla úgy vélte, a hatóságok szélsőségesség elleni fellépése nem jelentette volna a véleményszabadság korlátozását, hiszen sem a környező országokban, sem Romániában nem engedik a gyűlöletbeszédet. „Nagyon sok esetben ez bűncselekménynek számít.
A demokráciában mindenfajta véleménynek helye van, kivéve a szélsőséges eszméket. Tehát ha az okokat keressük, az egyik fő ok az, hogy szemet hunytak azok, akiknek nem lett volna szabad” – mondta a Maszolnak. Emlékeztetett: az 1990-es évek elején, amikor Romániában csírájában volt a demokrácia, „előfordultak mindenféle zavarok”, de később, amikor „konszolidálódni látszott” a demokrácia, ilyesmi már nem fordult elő.
Az idei választások alkalmával sem történt volna, ha a hatóságok idejében fellépnek – vélte a politikus. Markó Béla úgy értékelt: a belügyminisztérium, az igazságügyi tárca és a titkosszolgálatok sem tették a dolgukat, ami a hatáskörük, a kormány és az államfő is azt állítja, hogy nem tájékoztatták őket. Úgy vélte, számos lehetőség lett volna idejében fellépni, és nem jutni oda, hogy két nappal a második forduló előtt kelljen elhalasztani a választást.
Az RMDSZ volt elnöke szerint becsapták azokat, akik Calin Georgescura szavaztak az első fordulóban, és most úgy érzik, hogy megfosztották őket az újabb voksolás lehetőségétől.
„Becsapták mindenféle miszticista eszmékkel, megfoghatatlan üzenetekkel, amelyek arról szóltak, hogy itt a politikai rendszert meg kell változtatni, és ezáltal próbáltak eljutni a társadalom – ezek szerint nagyon is jelen lévő – kiábrándult rétegeihez. Közben a jelek szerint tulajdonképpen egy olyan külső befolyásról volt szó, amelynek minden valószínűség szerint elsődleges célja az, hogy más irányba fordítsa Romániát, eltávolítsa vagy elszakítsa a NATO-tól és az Európai Uniótól” – mondta, aláhúzva, hogy ezek az emberek valójában a kiábrándultságuknak adtak hangot.
Markó Béla kizárta, hogy a titkosszolgálatok nem vették észre, hogy mi szerveződik. Ez „egyszerűen lehetetlen” – fogalmazott –, mivel Romániában a titkosszolgálat nagyon erős, komoly apparátussal és költségvetéssel. „Nem tudom, hogy mivel voltak elfoglalva ezek a titkosszolgálatok, hogyan akadályozták esetleg az intézményen belül egymás munkáját. Én ebbe nem látok bele, és ezek szerint mások sem láttak bele, de egyet nem hiszek, hogy nem tudtak arról, hogy van egy ilyen jelölt, aki egyrészt olyan eszméket vall, amilyeneket vall, másrészt, hogy van neki egy meglehetősen homályos háttere és meglehetősen veszedelmes támogatottsága” – mondta a Maszolnak.
Kifejtette: a történtek tanulságként kellene, hogy szolgáljanak a kormányra kerülő pártoknak, a hivatalban maradó elnöknek, hogy végiggondolják a titkosszolgálatok működését. Aláhúzta: ezeknek „kutya kötelessége” nap mint nap tájékoztatni a kormányt, segíteni a munkáját, „nincs joguk semmit eltitkolni az államelnök, a miniszterelnök vagy általában a kormány elől”.
Calin Georgescu esetleges újabb jelöltsége kapcsán kijelentette: nem hiszi, hogy a kiderült információk fényében megkapná a többségi szavazatokat, vagy a hatóságok egyáltalán engednék, hogy jelöltesse magát. „Ezt most már nem lehet félbehagyni (…), végig kell vinni, ki kell vizsgálni minden részletében” – jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy Romániában 35 éve, a bányászjárás óta nem történt hasonlóan súlyos dolog.
„Nagyon sajnálom, hogy ilyesmit kell mondanom, mert egyesek szerint lehet, hogy ez nem demokratikus, de pontosan a demokrácia érdekében ezt a jelöltet nem szabad újból odaengedni, és nem is hiszem, hogy oda fogják engedni” – fogalmazott Markó Béla.
Az RMDSZ volt elnöke úgy vélte, jobban kell tájékoztatni a választókat. Példaként elmondta, hogy amikor a szövetség kampányában sok erdélyi magyar értelmiségi is a legionárius veszélyről beszélt, az erdélyi magyar választók megértették, és az RMDSZ közel 6,5 százalékos támogatottságot kapott.
„Teljes tisztelettel mondom, nekünk nem szabad máshonnan átvenni semmiféle eszmét anélkül, hogy meg nem szűrnénk. Van nekünk tudásunk, van tapasztalatunk, vannak vezetőink, de azoknak a vezetőknek meg is kell szólalni, és remélem, hogy ez, ami most történt, mindenkit arra késztet, hogy nézzen magába, és gondolja végig, hogy például elengedtük azt, hogy Erdélyben is népszerűvé váljon az a NATO-ellenesség, EU-ellenesség, Nyugat-ellenesség, aminek egyenes vonalúan ez a következménye, hogy eljutunk egy számunkra szörnyen veszedelmes nacionalizmushoz” – mondta a Maszolnak adott interjúban Markó Béla.
