V. Németh Zsolt hozzátette: a tervek szerint jövőre legalább 250 milliárd forint jut fejlesztésre, és százmilliárd forint fölé megy a rekonstrukciós összeg. A Szolnokon átadott, havária-helyzetekre készült raktárt és a hozzá tartozó online készletnyilvántartási platformot szeretnék majd más cégek számára is elérhetővé tenni, hiszen augusztus elsejétől teljessé vált a vízügy feletti felelősség az Energiaügyi Minisztériumban – jegyezte meg.
Hozzáfűzte, hogy a vízügyi igazgatóságok rendszere is a tárcához tartozik, és nem szeretnék ezt a lehetőséget elzárni az önkormányzati cégektől sem. „Korszakok határán vagyunk most”, és az „előző korszakban” az ágazatban mintegy 1000 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre országosan. Az ivóvízhálózat kiépítése régebben indult, és a háztartások 95,6 százaléka már be van kötve . A kimaradók olyan térségekben vannak, ahol ez nem megoldható. Romániában ez az arány 75 százalék, Horvátországban 88 százalék – mondta.
Magyarországon a háztartások 83,5 százaléka legalább biológiai fokozattal tisztítja a szennyvíz. Ezt fölötte van az európai uniós átlagnak. Romániában ez az arány 37 százalék, Horvátországban pedig 32 százalék – tette hozzá. Elmondta: megduplázták a szennyvíztelepek számát, jelenleg 849 működik az országban.
A hálózati vízveszteség 22,6 százalékos, ezzel Magyarország Európa középmezőnyébe tartozik. Szólt arról, hogy korábban 932 féle ivóvízdíj volt az országban a vállalkozók számára és 936 a szennyvízre. Emiatt negyvenkilencszeres különbség volt az országban egyes térségek, szolgáltatók között az ivóvízdíjban és huszonhatszoros a szennyvízdíjban – közölte.
Egy díjat határoztak meg ehelyett, aminek köszönhetően 219 településen csökkent az ivóvíz ára a nem lakossági szektorban, 147 településen pedig a szennyvízdíj lett alacsonyabb. Többlépcsős béremelésre is sor került az elmúlt időszakban. Január elsejétől 10 százalékos béremelést kapott az ágazat, majd július 1-jétől újabb 5 százalékot.
Haranghy Csaba, a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója elmondta: a víziközműágazat integrációs programjának keretében 17 társaság csatlakozott az állami víziközmű-szolgáltatók köréhez, és további két, támogató feladatokat ellátó cég is a Nemzeti Vízművek irányítása alatt végzi tevékenységét. Eddig 973 önkormányzat döntött úgy, hogy átadja az ellátási felelősséget, illetve az ahhoz kapcsolódó víziközművagyont az államnak, ezzel országszerte csaknem 4,8 millió ember otthonában állami tulajdonban lévő szolgáltatók látják el a víziközmű-üzemeltetési feladatokat.
A hatékony készletgazdálkodás kulcsfontosságú az ellátásbiztonság fejlesztésében, mivel a víziközműellátás folyamatos működése és a hibák gyors elhárítása nagy mértékben függ a megfelelő alkatrészek, eszközök, berendezések és gépek rendelkezésre állásától.
A közszolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében a Nemzeti Vízművek Zrt. 17 tagvállalatának 215 telephelyén, több mint 36 ezer négyzetméteren jelenleg is milliárdos nagyságrendben állnak rendelkezésre a hálózati hibajavításhoz szükséges kis átmérőjű csövek, szerelvények és eszközök. Ezeket a készleteket hivatott kiegészíteni a két, logisztikai szempont alapján kiválasztott, úgynevezett havária-helyzetek kezelésére szolgáló régiós üzembiztonsági raktárbázis és eszközpark Szolnokon és Veszprémben.
A két létesítményben olyan speciális, 4-12 vagy akár 18 hetes gyártási idővel készülő, nagy átmérőjű csőhálózati javítóidomok, valamint berendezések, eszközök kapnak helyet, amelyek gyors elérésére a vis major helyzetek hatékony kezelésében jelenthet segítséget – mondta.
A gyorsabb és hatékonyabb reagálást szolgálja az a digitális, valós idejű nyilvántartáson alapuló online eszközpark-platform is, amely a közszolgáltatók számára térképpel támogatott, országos rálátást biztosít a raktárbázisok készletére, valamint a havária-eseményhez legközelebbi, elérhető gépparkra is. Nagy teljesítményű daruk, aggregátorok, emelők, ivóvízszállító járművek, transzformátorok, szennyvízszippantók, dúctáblák adatbázisa segíti a víziközmű-üzemeltetőket – sorolta.
