A világ legmagasabb hegyeit a legtöbb ember csak lentről felfelé nézve csodája, azonban sokakat kalandra, kihívásra késztetnek. Ezért a világnap alkalmából összeállítottuk, hogy melyek a világ legnehezebben megmászható hegyei, amelyek nem kevés emberáldozattal „védték” misztikus csúcsaikat.
Az Eiger északi falát (Nordwand) Mordwandnak nevezik, amely egy beszédes, de morbid szóvicc. Azt jelenti: halálfal. A hegy jó kondíciót és technikát igényel, ráadásul a palásodott kőzetek előszeretettel omladoznak a mászók lábai alatt. Nem véletlen, hogy csak 1938-ban tudták megmászni először, amikor már évek óta tartott az osztrákok és a németek erős nemzeti öntudattal átitatott versenye a megmászásért. Hogy mennyire durván omlik a fal, jól példázza, hogy 2006-ban például egy 700 ezer köbméteres darab szakadt le belőle, amely szerencsére áldozatokat nem hagyott maga után. Az első megmászás óta is számos hegymászó vesztette életét az Alpok egyik leghíresebb falán.
A Matterhorn a maga 4473 méteres magasságával és jellegzetes sziklapiramisával az Alpok jelképe. A csúcsa hírneve egyrészt a különleges alakja miatt keletkezett, másrészt a világ legelitebb síközpontja is itt található. Ezenkívül a Toblerone csokoládé csomagolásáról lehet sokunknak ismerős, hiszen ez a híres márka egyik jellegzetes védjegye. Sokan a világ egyik legveszélyesebb csúcsának tartják, mert csak 150 évvel ezelőtt sikerült a bérceire felmászni. Ez a nehéz teljesítmény tette a Matterhornt nemzeti szimbólummá. Megmászásának a nehézségét itt is a kőomlások jelentik, de nem elhanyagolható a lavinaveszély sem.
Ennek ellenére a Matterhorn annyira népszerű, hogy a jó időben és mászószezonban szó szerint dugó alakul ki rajta, úgy tolonganak az alpinisták, hogy legyőzzék a csúcsot. Ilyenkor sokan kikerülő akciókba bocsátkoznak, amely még inkább növeli a kőomlás veszélyét. Ráadásul a meredek és jeges sziklafalon ekkora magasságban egy pillanat alatt rosszabbra fordulhat az időjárás.
Hegymászó az Alpok tetején
Fotó: AFP/Geoffrey Bire
A Mont Blanc 4810 méterével az Alpok legmagasabb csúcsa. Azóta, amióta épült egy felvonó, amely felviszi a vállalkozó szellemű csúcstámadókat a Aiguille du Midi csúcshoz, évente 25 000 mászónak sikerül meghódítania, így nem mondható különösen veszélyesnek. De sokan felkészületlenül vágnak neki annak ellenére, hogy gyakoriak a lavinák. Nem véletlen, hogy a hegygerinc egy részét halálfolyosónak hívják, és a hegyimentők egy hétvége folyamán egytucatnyi heroikus expedíciót teljesítenek, hogy lehozzák az ormon ragadt alpinistákat.
A 8848 méteres Mount Everest, tibeti nevén Csomolungma a Föld legmagasabb hegye. A Csomolungma azt jelenti, hogy „a Föld istenasszonya”, a nepáli Szágarmantha pedig azt: a mennyország csúcsa. Nevéből is következő misztikus renoméja népszerűségének növekedésével egyre inkább háttérbe szorult, elvégre néhány millió forintért a serpák bárkit felsegíthetenek a csúcsra. Ugyanakkor korántsem mondható veszélytelennek a hegyek legnagyobbika, eddig már több száz hegymászónak a temetője lett. Suhajda Szilárd magyar hegymászó expedíciója is itt ért tragikus véget.
A füstölő hegynek nevezett Monte Fitz Roy az Andok egyik legszebb csúcsa és Patagónia gyöngyszeme. Bár csak 3375 méteres magas, mégis egyedülállóan nehéz megmászni. A titka a borzasztó időjárásban rejlik. Sok hegymászónak hetekig várnia kell, mire végre nekivághat a csúcsnak. Függőleges gránitfalai profi alpinista technikát és tudást igényelnek.
A K2 a Föld második legmagasabb csúcsa, A Himalája nyolcezeresei között előkelő helyet foglal el, bár 200 méterrel alacsonyabb az Everestnél, A világ tetejével ellentétben a K2-t a mai napig nem tudták télen megmászni meredek falai és zord időjárási viszontagságai miatt. Először 1954-ben hódította meg egy olasz csapat. Jól mutatja, mennyire nehéz feladat, hogy a következő sikeres csúcstámadásra 1977-ig kellett várni, amikor egy japán csapat jutott fel rá, mintegy 1500 serpa segítségével.
A pakisztáni területen fekvő Nanga Parbat a Himalája hegyláncának legnyugatibb nagy tömbje. Bár a világ kilencedik legmagasabb csúcsa csak, a tibeti eredetű Damír elnevezése a hegyek királyát jelenti. Más beceneveket is aggattak rá az évtizedek során, mint például a Gyilkos hegy vagy az Emberevő. A hegy tucatszámra szedte áldozatait, többek között a 20. században a birodalmi hév hajtotta német és osztrák alpinistákat, de a hegymászólegenda, Ueli Stecket is, mígnem 1953-ben először sikerült legyőznie. Azóta is az alpinistáknak a K2-vel vetekedő kihívást jelent a teljesítése.
Kancsendzönga a világ harmadik legmagasabb csúcsa, ennek ellenére csak alig 200-an hódították meg. Ennél kevesebbszer csak az Annapurnát mászták meg, amely jól jelzi, hogy mennyire veszélyes kihívásról van szó. Az Annapurnához hasonlóan itt is a lavinákkal kell leginkább megküzdenie annak, aki fel akar jutni a hegyre. A nyolcezresek között is különösen extrémnek számít a Kancsendzönga időjárása. A halálozási arány nem sokkal marad el az Annapurna mögött: 29,1 százalék. Az utóbbi évtizedek legsikeresebb magyar mászója, Erőss Zsolt és fiatal társa, Kiss Péter is Kancsendzönga csúcsáról lefelé menet vesztette életét.
Az Ogre a nagyközönség számára Shreket, a kedves rajzfilmfigurát jelenti. A hegymászók számára azonban az Ogre, más néven Baintha Brakk egy 7285 méter magas csúcs pakisztáni Karakorum hegyen. Ezt a 7285 méteres hegyet alig lehet megmászni. Először 1976-ben tudtak rá felmenni, és 25 évet kellett várni a következő sikeres mászásra. A szinte már felülmúlhatatlan nehézségét jól példázza az első megmászás esete. 1976-ban egy hatfős expedíció próbálta meg felküzdeni magát a függőleges gránitfüggönyön, ám csak ketten értek fel a csúcsra.
A sikeres mászás után az ereszkedés tomboló vihar közepette egy hétig tartott. Ezalatt egyikük eltörte mindkét lábszárát, másikuk tüdőgyulladást kapott, és eltört néhány bordája is. Az Ogrén gigászi küzdelmet folytatott alpinisták között ott találjuk 2013-ban elhunyt Erőss Zsoltot és a 2002-ben elhunyt Ozsváth Attilát is, a hegymászás magyar királyait.
A halálos csábító,, az Annapurna
Fotó: AFP/Beu Pipe
A világ tizedik legmagasabb csúcsa csak az Annapurna, ide az 1900-as évek óta a 244 expedíció indult, de csak 153-an hódították meg a hegyet, a halálozási arány itt 29,5 százalék. Először 1950-ben sikerült feljutni az Annapurnára, 2022-ig 365-en érték el a csúcsát. Meghódítani különösen nehéz, nagyjából negyven százalék az esély rá. Mindez a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok és a magas lavinaveszély számlájára írható. Ott vesztette életét 2012-ben Horvárh Tibor, aki a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció tagjaként kísérelte meg a hegy megmászását. A csúcsra a csapat egyik tagjának sem sikerült feljutnia, Tibort valószínűleg egy lavina sodorta el ereszkedés közben.
Első magyar mászóként – oxigénpalack nélkül – Klein Dávid jutott fel a csúcsra 2016-ban.
Hogy a halásos veszély miatt miért indulnak az emberek a csúcsra? A legendás orosz Anatolij Burkejev, aki a világ tizennégy 8000 méter feletti hegycsúcsából hetet megmászott oxigénpalack nélkül, azt válaszolta: „A hegyeknek megvan hozzá a hatalmuk, hogy kihívjanak bennünket. Hány meg hány barátunk maradt ott mindörökre, aki lobogó lelkével a magasságot áhította. Ne feledjük a hegymászókat, akik soha többé nem térnek vissza a hegyek csúcsairól!”
Kilenc hónappal halála előtt 1997-ben Bukrejev részletesen megálmodta az életét kioltó lavinát, amely a végzete lett az Annapurta megmászása közben. A csúcs alaptáborban található Bukrejev emlékhelye, amelyen az alábbi idézet olvasható:
„A hegyek nem stadionok, amelyeken teljesítményt mutatok be, a hegyek katedrálisok, amelyeken a vallásom gyakorlom… Úgy megyek oda, mint ahogy az emberek imádkozni mennek. Büszke csúcsaikról visszatekintek a múltba, álmodom a jövőről, és szokatlan intenzitással megélem a jelen pillanatot is… Látásom kitisztul, visszanyerem erőmet. A hegyek között a létezést ünneplem. Minden úton újjászületek.”
