A kancellár ezzel a lépéssel a saját kormányának jövőjét teszi mérlegre, miután a szociáldemokrata, liberális és zöld pártokból álló törékeny koalíció idén novemberben összeomlott. A bizalmi szavazás nemcsak a politikai helyzet tisztázása érdekében szükséges, hanem jogi előfeltétele annak, hogy előrehozott választásokat lehessen tartani.
A bizalmi szavazást december 16-ra tervezik, ám Scholz számára ez a szavazás várhatóan vereséget jelent, mivel kormánya elvesztette parlamenti többségét. A kancellár már megállapodott az ellenzékkel abban, hogy az előrehozott választásokra február 23-án kerül sor, így Németország egy rövid, de intenzív választási kampány előtt állhat.
A közvélemény-kutatások szerint jelenleg az ellenzéki konzervatívok a legesélyesebbek, akik a szavazatok 31 százalékára számíthatnak. A második helyen a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (ADF) áll 18 százalékkal, míg Scholz pártja, a Szociáldemokrata Párt (SPD) csupán 17 százalékon áll. A Zöldek 13 százalékos támogatottsággal követik őket, míg a liberális FDP és az újonnan alapított Sahra Wagenknecht Szövetség 4-4 százalékon áll – alig maradva el az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöbtől.
Elemzők szerint azonban a politikai helyzet továbbra is bizonytalan. A közvélemény-kutatások dinamikusan változhatnak, hiszen a választók lojalitása csökkent az utóbbi években. Példaként említik a 2021-es választási kampányt, amikor a konzervatívok néhány hónap alatt jelentős előnyüket veszítették el. Az idei kampányban a konzervatívok esélyeit tovább ronthatja, hogy Friedrich Merz, a kancellárjelöltjük, gyakran vét bakikat, és lobbanékony természetéről ismert – ez pedig a szakértők szerint hátrány lehet a választók meggyőzésében.
