A kormány a belső konjunktúra felpörgetését tűzte ki célul, mivel a gazdasásági növekedésen keresztül érhető el a bevételek növelése és az ezzel a költségvetési egyensúly – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a háztartások számára a GDP helyett a bérek vásárlóértékének alakulása a mérvadó, és a kormány célja, hogy ez növekedjen.
A költségvetési egyensúlyról elmondta: a kamatkiadások alakulása a költségvetési hiánnyal hasonló pályát mutat. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az elsődleges – a kamatkiadások nélkül számított – hiány pozitív legyen.
Kitért arra, hogy az egy főre jutó bruttó rendelkezésre álló jövedelem reálértéke 2019 és 2024 második negyedéve között 22 százalékkal nőtt Magyarországon, ami legmagasabb az OECD országok között, a háztartások megtakarítási rátája pedig a második legnagyobb volt.
A miniszter beszélt arról is, hogy tavasszal a lejáró állampapírokból befolyó hatalmas összeg keresni fogja helyét a gazdaságban, és a kormány feladata, hogy jó helyre irányítsa ezeket a pénzeket, legyen az az állam finanszírozása, fogyasztás vagy lakásvásárlás.
Elmondta, a vásárlóerő helyreállása jövőre széleskörű lesz, a társadalom minden rétegét érinti.
Az ellenzéki képviselők egyebek mellett a kormány meg nem valósult gazdasági prognózisairól, a jegybank és a kormány jövőbeni együttműködéséről, a külföldi munkavállalók számáról, a forint árfolyamának alakulásáról, az uniós források elmaradásáról kérdezték Nagy Mártont.
A miniszter válaszában elmondta, hogy évi 65 ezres munkavállalási engedéllyel számolva is Magyarországon az egyik legalacsonyabb a harmadik országokból érkezők dolgozók aránya a foglalkoztatottakhoz képest.
Mint az új „gazdasági csúcsminisztérium” vezetője, jó együttműködésre számít Varga Mihály jegybankelnökkel 2025 márciusa után – fogalmazott.
Félretájékoztatásnak nevezte azokat a beszámolókat, hogy az Európai Bizottság visszadobta volna Magyarország középtávú költségvetési tervét. A mellékletben indokolták, hogy 2027-2028-as nettó elsődleges egyenlegnek a kérdése merült fel aggályként – hangsúlyozta.
Az uniós forrásokról szólva elmondta, hogy az Európai Bizottság olyan politikai feltételeket támasztott ezek lehívására, mint a kormányzati politika megváltoztatása a migráció, gyermekvédelem és a rezsivédelem kérdésében.
Nagy Márton a vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén úgy fogalmazott, hogy 2025 a vállalkozók éve lehet, a gazdasági növekedés helyreállítása jelentős mértékben az ő támogatásukra összpontosít, segítve a növekedésüket a következő időszakban. A magyar vállalkozásoknak az elmúlt években nehéz feltételek között kellett helyt állniuk, ezért elismerés illeti őket, és számíthatnak a gazdaságpolitikai akcióterv programjaira – hangysúlyozta.
Kiemelte többek között, hogy a tőkeprogramból kisvállalatok is részesülhetnek, az exportélénkítő hitelprogram pedig 15 ezerről 20 ezerre növelheti azon társaságok körét, amelyek képesek lehetnek arra a rendkívül nehéz feladatra, hogy eljussanak külföldi piacokra. Erre 2025-ben összese 350 milliárd forint kihelyezés várható, míg a kifektetést támogató tőke- és hitelprogram 50 milliárd forinttal segíthet jövőre. A kis- és közepes vállalatokat érintő uniós programok összesen csaknem 650 milliárd forint új forráshoz juttathatják a magyar gazdaságot 2025-ben – mondta.
A miniszter hozzátette, hogy a kormány az adminisztrációs terhek csökkentésével is segíti a vállalkozókat, továbbá bővül azok köre, akik kedvezményes áramárra jogosultak. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy gazdasági helyreállás nélkül „csak költségvetési probléma van”, a fejlesztéseknek nem volna meg a fedezete, a gazdasági szempontoknak tehát elsőbbséget kell élvezniük. Az akcióterv még hiányzó részleteiről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az év végéig tájékoztat, hogy a programok a terveknek megfelelően kezdődhessenek meg jövőre – közölte.
