LMA
2024. december 11. szerda. 21:02
Ritka az a menekülő diktátor, aki az állami iratokat is a hóna alá csapja, ha forró lesz a lába alatt a talaj. Az olyanok száma pedig végképp elenyésző lehet, akik még a katonai és polgári titkosszolgálat ügynökdossziéit is igyekeznek a poggyászaikba tömni. Hiszen mit visz magával egy űzött ember, esetleg család – például Aszadék Damaszkuszból? Jó eséllyel a legszükségesebb, könnyen mozgatható, pénzé tehető vagyontárgyaikat, a készpénzüket és a külföldi bankokban lévő számlák hozzáférésének a kódjait.
Kijelenthető, hogy a hírszerzőik listája az utolsó utáni helyen sem szerepel, ha valaki az életéért fut.
Az egész világ láthatta élőben, amint az iszlamista terrorszervezetek koalíciója elfoglalta a minap Damaszkuszt. A hírre az emberek benyomultak az elnöki palotába, ahol a kezdeti nézelődés után megindult a parttalan szabadrablás. Mindenki azt vitt, amit ért – a szegények és a fogalmatlanok serege a bútorokat, a csekélyebb számú élelmesek inkább a dossziékat. Korántsem zárójelben érdemes fölhívni arra az „érdekes” tényre a figyelmet, hogy róluk, azaz a papírgyűjtőkről ma már nem igen akadnak szabadon, a hírügynökségek fizetős felületein elérhető fotók. Pedig a nyilvánosságra került első anyagokban a háttérben ott mozogtak a felhalmozók ezen fajtái is…
A látszat szerint ugyan a terrorlegények koalíciója végül „békésen” vette át a hatalmat a bukott rendszer híveitől, de az már most borítékolható, hogy az iszlamisták azonnal rátették a kezüket a rendszer legtitkosabb irataira is. Ez pedig nem sok jót ígér azoknak a szír – és esetleg velük szövetséges – hírszerzőknek, akik különböző indokból és bármikor Aszadék szolgálatára álltak.
Az összes, magára valamit is adó országnak akadnak titkai. S az is igaz, hogy lehet bármennyi áruló is egy adott rendszer soraiban, „minden” titkát az ellenség akkor sem képes fölfedni. Azaz folyton lesz egy olyan, hol szűk, hol vastagabb szegmens, ahová nem lát/láthat be senki – még akkor sem, ha olyan szuperhatalmakról beszélünk, mint a térségben érintett Izrael, az Egyesült Államok, Kína vagy Oroszország.
Amikor viszont kitör a káosz, akkor kiváló alkalom kínálkozik a zavarosban történő halászathoz. Azaz, aki valóban a titkos anyagokra vágyik, ilyentájt kaszálhatja a legnagyobbat. Így talán nem állunk messze a valóságtól, ha kijelentjük, nem egy életbiztosítás mostanság szír hírszerzőnek lenni – s gyakorlatilag teljesen egykutya, hogy az érintett a világ mely pontján tevékenykedik.
Jelen pillanatban talán azok vannak a legnagyobb életveszélyben, akik eleddig az iszlamisták soraiból küldték jelentéseiket a központba. De a kisebbségek tagjai között megbúvók sem alhatnak békésen, lévén őket hamarosan vagy levadásszák, vagy tovább alkalmazzák – azok, akiket valójában egyetlen ember sem szeretne látni, még a rémálmaiban sem.
