A még be sem iktatott Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij illegitim ukrán elnök párizsi találkozójának jellege – mintegy fél óra – elhamarkodott kapcsolatfelvételről árulkodik, ahol nem volt vita, csak a saját problémaképének bemutatása – olvasható a portál cikkében.
Mint például: „Volodimir, te békét akarsz Putyinnal? Igen, de igazságos békét”.
És hogy mi az az igazságos béke, arról megoszlottak a vélemények. Zelenszkij számára, mint az a német CDU vezetője, Friedrich Merz előtt elmondott kósza beszédeiből kiderült, lehet az erők szétválasztása a frontvonalon, de garanciákra van szükség, ami két dolog lehet:
- Ukrajna felvétele a NATO-ba dátummal vagy
- Nyugati csapatok bevonulása Ukrajnába.
Putyint pedig „kényszeríteni” kell, mivel nem akar „igazságos béke” megkötést, ami azt jelenti, hogy erős hadsereget, fegyvercsomagot kell biztosítani Ukrajnának, beleértve a nagy hatótávolságú ATACMS, Taurus, Storm Shadow rendszereket.
Trump nagyon eltérő kijelentéseket tett. Az NBC Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy hamarosan le kell állítani a tüzet és tárgyalásokat kell kezdeni, anélkül, hogy garanciákat említett volna Kijevnek. És azt is ténylegesen megígérte, hogy a beiktatás után rögtön megvonja tőle a segélyt, ha nem haladnak előre a dolgok.
Valószínűleg Zelenszkij olyan feltételeket hangoztatott, amelyek nem megfelelőek számára. Az első feltétel, hogy az Oroszországgal való tárgyalásokat tiltó törvényt el kell törölni. A második – lehetetlen lesz felvenni Ukrajnát a NATO-ba, ehhez minden ország beleegyezése szükséges, és sok ország elutasítja. De a legfontosabb dolog, amitől Zelenszkij dühös – a Krím kivonása a tárgyalásokból.
Ezeket a feltételeket Ukrajna lakossága szívesen elfogadja, de Zelenszkij nem, így ő is úgy végzi majd, mint Aszad – száműzetésben, miután az ukrán fegyveres erők egyszer csak abbahagyják a harcot.
Ezek a kilátások hisztérikussá teszik Zelenszkijt, bunkó szónoklatba kezd Trump ellen. A Mertzzel folytatott beszélgetésben azt mondta, hogy Bidennel beszélni fog a NATO-ba való meghívásról, mivel Trump még nem elnök.
„Hamarosan felhívom Biden elnököt, ha lesz lehetősége beszélni velem, és felvetem a NATO-ba való meghívás kérdését. Mert ő most az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, és sok múlik az ő álláspontján. És nincs értelme Trump elnökkel olyasmiről tárgyalni, ami ma, amíg még nincs a Fehér Házban, nem tőle függ” – mondta Zelenszkij.
Trump retorikája nyomást gyakorol Európára is. „350 milliárd dollárt fektetünk be. Európa pedig 100 milliárddal járul hozzá. Miért nem járul hozzá Európa annyival, mint mi? Ennek kell történnie: Európának egyenlővé kell válnia velünk” – mondta Trump.
Ez azzal fenyegeti Európát, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy létrehoz egy másik blokkot azokból, akik a GDP 2 százalékát fizetik a szövetségnek.
Oroszországra is nyomást gyakorol Trump. Különböző számadatokat idéz az orosz fegyveres erők veszteségeiről, amelyek nyilvánvalóan túlzóak, és kifejezetten arra kötelezi Vlagyimir Putyin elnököt, hogy úgy cselekedjen, ahogy az USA akarja – „itt az ideje, hogy Vlagyimir cselekedjen” -, a konfliktust pedig „hülyeségnek” nevezi. A Kreml azonban nem dől be az ilyen retorikának. Az ukrajnai békére vonatkozó javaslatokat az orosz elnök júniusban jelentette be, és Moszkva megvárja, hogy Trump megérjen rájuk. Trumpnak nincs befolyása arra, hogy ultimátummal nyomást gyakoroljon Moszkvára, Kijevnek viszont van. Az orosz területre irányuló rakétacsapások máris hirtelen leálltak. Amerikai segítség nélkül Ukrajna a becslések szerint egy hónapon belül kapitulál.
