A karácsonyi időszak nagyszerű lehetőséget kínál a pihenésre, a rég nem látott ismerőseinkkel való találkozásokra és a nagy evésekre-ivásokra. Ilyenkor talán hajlamosabbak vagyunk kissé lazábban kezelni a magunkkal szemben támasztott elvárásokat is. Az allergiás betegek azonban ekkor sem lazíthatnak szigorú étrendjükön, hiszen az ünnepi menüben sokféle olyan allergén (dió, mogyoró, hal, rák, tojás) is lehet, amelyet kerülniük kell.
„Az ünnepek többféle kihívást is tartogathatnak az ételallergiások számára, különösen vendégségben vagy az évvégi munkahelyi rendezvényeken. Amikor egy ételallergiás rápillant a megterített asztalra – némi túlzással – olyan érzése támad, mintha egy aknamezőn kellene navigálnia, hiszen egyik ételen sem szerepel a pontos összetevőket tartalmazó címke. Az érintettek tehát nem lehetnek biztosak abban, hogy a házigazda valóban precízen betartotta-e az étkezésükkel kapcsolatos, előre jelzett kéréseiket. Ne legyünk restek!” – tanácsolja Dr. Hidvégi Edit –, aki szerint az ételallergiásoknak, legyenek akár vendégségben, akár étteremben, mindig rá kell kérdezniük az étel allergén összetevőire.
Diétahiba lehet?
„Allergológusként az ünnepek elmúltával gyakran szembesülünk a dilemmával: diétahiba vagy valami más okozhatta-e a páciensnél jelentkező tüneteket. Az ételallergia és az élelmiszerekre adott egyéb tünetek között ugyanis jelentős átfedés van, amely megnehezíti az okok azonosítását” – osztja meg tapasztalatait Hidvégi doktornő. Az ünnepi menü elfogyasztását követően jelentkező hasi diszkomfortérzés, hasmenés, hányás, magas láz vagy egyéb szokatlan tünet esetén azonnal szöget üt az allergiás beteg fejében a gondolat, hogy diétahiba vagy esetleg valami más (pl. ételmérgezés) váltotta-e ki panaszait. Az ételallergia esetében a szervezet túlzott immunválasza okozza a galibát, és az allergén összetevőt tartalmazó étel által kiváltott tünetek azonnaliak, vagy nagyon gyorsan jelentkeznek. Ezek azonban nem csak emésztőszervi tünetek lehetnek: elképzelhető, hogy az ajkak vagy a szem duzzanata, csalánkiütés, orrfolyás, viszketés, könnyezés, köhögés, nehézlégzés jelzi, hogy valami gond lehet az ünnepi fogások valamelyikével – mondja a gasztroenterológus szakember.
Hozzáteszi: az ételallergiás betegek a diagnózist követően megtanulják, hogy vásárláskor és ételkészítéskor odafigyeljenek a panaszt okozó összetevőkre, a karácsonyi céges rendezvényeken és családi eseményeken bekövetkező véletlen diétahiba azonban – afféle karácsonyi mumusként – sajnos okozhat váratlan meglepetéseket. Egy mogyoróallergiás esetében súlyos diétahibának számít az is, ha ugyan nincs mogyoró a feltálalt ételben, csahogy mogyoróolajban sütötték ki. Az ételallergia sajátja az is, hogy egy óvatlan kóstolás vagy az allergén szájba vétele is tüneteket okozhat. Tipikus példája ennek, amikor vendégeskedés során a szülők nem figyelnek az ételallergiás kisgyermekre, aki észrevétlenül elcsenhet az allergént tartalmazó ételből, és pillanatok alatt megtörténik a baj. Az érintettek többnyire tisztában is vannak ezekkel a jelekkel, és felismerik, mikor csúszhatott be diétahiba. Ha a páciens enyhébb tünetekkel átvészelte az allergénnel való találkozást, akkor elegendő lehet az antihisztamin-tabletta (gyermekek esetén szirup vagy cseppek) alkalmazása.
Súlyos ételallergia esetén azonban az egész szervezetet érintő túlérzékenységi reakció, anafilaxia is kialakulhat, amelynek életet veszélyeztető szövődményeivel szemben kizárólag az azonnal beadott adrenalininjekció jelenthet védelmet. Azon betegeknek, akiknél fennáll az anafilaxia kockázata, két darab autoinjektort ír fel az allergológus szakorvos. Ezeket mindig maguknál kell tartaniuk, napra készen kell ismerniük használatukat, továbbá családjuknak, közvetlen környezetüknek (pl. munkatársak, pedagógusok) is el kell azt sajátítaniuk.
Az ünnepi menü azonban nem csak az ételallergiásoknak okozhat panaszokat. Az úgynevezett élelmiszer-eredetű betegségek egy gyűjtőfogalom, ide sorolandók az élelmiszer-mérgezések, illetve élelmiszer-fertőzések, bár e két fogalom gyakran összemosódik, és „ételmérgezésként” él a köztudatban.
„Dióhéjban annyit kell erről tudni, hogy az élelmiszer-fertőzés tüneteit az étel/ital közvetítésével a szervezetbe jutó kórokozók váltják ki (pl. az egyik leggyakrabban előforduló baktériumok által okozott ételfertőzés a szalmonellózis). A mérgezéses panaszokat viszont az élelmiszerben lévő szerves vagy szervetlen toxin okozza (ez történik a kolbászmérgezésként is ismert botulizmus esetében). Bármelyikkel is akad dolgunk, elsősorban emésztőrendszeri tüneteket, esetleg lázat fognak okozni” – ismerteti a szakember, aki megjegyzi, hogy kivételek természetesen ez esetben is adódnak, hiszen például a botulizmus és a listeriosis is okozhat emésztőrendszeren kívüli (idegrendszeri) tüneteket.
Az ételfertőzés, illetve -mérgezés tünetei az allergiával szemben nem azonnal, hanem néhány órán vagy egy-két napon belül jelentkeznek (sőt ennél hosszabb is lehet időnként a lappangási idő), és nem kizárólag egyetlen embert érintenek. Ha tehát az asztaltársaság több tagjánál is hasonló tünetek jelentkeznek csaknem azonos időben, az felveti az ételmérgezés vagy -fertőzés gyanúját, amelyet az ételminta, illetve a széklet bakteriológiai vizsgálata erősíthet meg.
