A magyarságnak van jövője Kárpátalján

MH/MTI
2024. december 13. péntek. 21:16

Panyi Miklós leszögezte, az elmúlt időszakban a kormány a már meglévő és új támogatási rendszerekkel segítette a kárpátaljai magyarságot. Hozzátette, a magyar iskola- és intézményrendszert megtartották, támogatták a magyar civil szervezeteket, az egyházakat pedig kiemelten kezelték.

Az államtitkár emlékeztetett, több humanitárius programot is indítottak, a meglévő szociális támogatási csomagot pedig a jövőben is folytatják.

Panyi Miklós azt mondta, ennek részeként bértámogatást adnak minden olyan szervezetnek és intézménynek, ahol magyar oktatási és kulturális tevékenység folyik. Úgy fogalmazott, ez a figyelem az elkövetkezendő időszakban sem fog lankadni.

Az államtitkár kijelentette, úgy látják, a háború a végéhez közeledik. Ennek elérésében számítanak a jövő január 20-án hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnökre, aki ezt már a kampánya során megígérte. Hozzátette, a magyar miniszterelnök pedig egyetlen európai vezetőként, a háború kezdete óta a béke és tűzszünet fontosságára hívta fel a figyelmet. Rámutatott, a két elnök jó kapcsolata olyan lehetőséget tartogat, amelyek jó irányba változtathatják meg a jelenlegi helyzetet.

Panyi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar uniós elnökség ideje alatt sikerült azt elérni, hogy Románia és Bulgária csatlakozhat a schengeni övezethez. Elmondta, ezért már több mint tíz éve küzdenek, így most „egy száz éve fennálló álom valósul meg” azzal, hogy az erdélyi magyarság sokkal közelebb kerül Magyarországhoz és a többi magyarhoz.

Kárpátalja kapcsán közölte, „most még sok minden elválaszt bennünket”, de a háború lezárásával új időszak kezdődhet és a két ország közötti kapcsolatok számos területen javulhatnak, több területen pedig fontos előrelépések lehetnek.

Takaró Mihály irodalomtörténész, miniszterelnöki főtanácsadó köszöntőjében felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a magyar megmaradás legfőbb záloga az iskola és a tanárok. Hozzátette, az a legfontosabb, hogy a pedagógusok mit adnak át a magyar gyerekeknek. Úgy fogalmazott, most egy olyan krízisben vagyunk, amikor döntően az óvónőkön és tanítónőkön múlik, lesz-e magyar Kárpátalján „öt, tíz, húsz, ötven vagy akár száz év múlva”.

Kijelentette, az otthonmaradás parancsát sok kárpátaljai férfi nem tarthatta meg, ha nem akart a frontra kerülni, majd azt követően meghalni. Arra kérte a jelenlévőket, hogy a háború után hívják haza a férfiakat.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hatvan településről érkeztek vendégek az Ungvár és a Körösmező közötti területekről. Aláhúzta, azért hívták meg őket, hogy így fejezzék ki köszönetüket a munkájukért, a helytállásukért és „azért a nemzetmentésért, amit a hétköznapokban végeznek.”

Hozzátette, az idei évben több mint kétezer kárpátaljai diák és tanár fordult meg a Rákóczi Táborban. A kárpátaljai pedagógusok vasárnapig vendégeskednek a táborban, ahol a kikapcsolódás mellett szakmai előadásokon, kiránduláson, borkóstolón és kulturális programokon vehetnek részt. A Rákóczi Szövetség ilyen jellegű hétvégi rendezvényt jövő év februárjáig még több alkalommal szervez a Kárpát-medence több mint félezer magyar óvónőjének és tanítójának.

Elolvasom a cikket