Az ősi egyének a legelső olyan populációhoz tartoztak, amely keveredett a neandervölgyiekkel, felvéve a DNS-nek olyan részeit ezektől a kihalt hominidáktól, amelyek ma is megtalálhatók minden nem afrikai populációban.
Bár a történet arról, hogy őskori őseink hogyan hagyták el Afrikát és hogyan gyarmatosították a világot, még mindig kissé homályos, azt tudjuk, hogy a Homo sapiens több mint 45 ezer évvel ezelőtt érkezett Európába, amikor a neandervölgyiek még Eurázsiában éltek. Korábbi kutatások a korai modern ember két különböző, Afrikán kívüli populációját azonosították, amelyek közül az egyiket a csehországi Zlatý kůňból származó csontok képviselik, míg a másik a bulgáriai Bacho Kiroból származik.
Érdekes módon egy Zlatý kůň-i nő genetikai elemzései a neandervölgyiekkel való egyetlen keveredési esemény nyomait mutatták ki, míg a Bacho Kiro-i genom további neandervölgyi DNS-t mutat, ami későbbi keveredésre utal. A kutatók ezért azt gyanítják, hogy a Zlatý kůň-i nő röviddel azután élhetett, hogy az emberek elhagyták Afrikát és először találkoztak a neandervölgyiekkel, bár a radiokarbonos kormeghatározási kísérletek sikertelenül meghiúsítottak minden kísérletet a korának megerősítésére.
Egy új tanulmány szerzői azonban teljes véletlen folytán felfedezték ennek az ősi nőnek a rokonaiból álló csoportot egy különálló, Ranis nevű lelőhelyen, amely mintegy 230 kilométerre fekszik Németországban. A Ranisban élő hat személy genomjának elemzése után a kutatók megállapították, hogy ők valójában a Zlatý kůň-i népesség ötödik-hatodik fokú rokonai.
„Ők egyfajta tágabb családtagok” – mondta a tanulmány szerzője, Dr. Kay Prüfer az IFLScience-nek. „Ez azt jelentené, hogy valószínűleg volt egy közös dédszülőjük, vagy valami ilyesmi”.
A lelőhelyen talált Ranis csontvázak és kőeszközök datálása kimutatta, hogy ezek az emberek mind 42 ezer és 49 ezer évvel ezelőtt éltek, ami azt jelenti, hogy a Zlatý kůň-i közösség is ebben az időben élhetett. A két lelőhelyről származó hét genom szekvenálása tehát a legrégebbi, amelyet valaha fajunk tagjaitól nyertek.
Ráadásul a Zlatý kůň-i példányhoz hasonlóan a hat Ranis-i lakos is a neandervölgyiekkel való egyetlen keveredési esemény genetikai markereit mutatja. Prüfer szerint ez számos érdekes kérdést vet fel.
Akárkit is látunk, aki nem afrikai felmenőkkel rendelkezik, elmondhatjuk, hogy 45-49 ezer évvel ezelőtt őseink éltek valahol, és valószínűleg volt esélyük találkozni egymással.
A kutatók ezeket az ősi genomokat összevetették a mai emberek genomjaival, hogy egyező neandervölgyi DNS-szekvenciákat keressenek. „És valóban azt látjuk, hogy igen, minden modern populációban találunk olyan egyedeket, akik ugyanazt a neandervölgyi szekvenciát hordozzák, mint amit a Ranisban és a Zlatý kůňban látunk” – mondja Prüfer.
Bacho Kiro lakosaihoz hasonlóan azonban minden mai ember magán viseli a neandervölgyiekkel való további többszöri keveredés genetikai nyomait, amelyek akkor következtek be, amikor őseink folytatták útjukat Afrikából kifelé. A Ranis és a Zlatý kůň populációi azonban azt képviselik, amit Prüfer „az emberek és a neandervölgyiek közötti eredeti keveredésnek” nevez, amikor még csak a kezdetén álltunk ennek a nagy kalandnak.
A Ranisban és Zlatý kůňban élt egyének mind sötét bőrrel, szemmel és hajjal rendelkeztek, ami az afrikai populációkra hasonlított.
Mivel minden mai nem-afrikai osztozik ebben a neandervölgyi ősökben, ezek az eredmények arra utalnak, hogy mindannyian egyetlen, összefüggő populációtól kell származnunk, amely a keveredés idején az ősi kontinensen kívül létezett.
„Ez nagyon király, mert bárkit is látunk, aki nem afrikai felmenőkkel rendelkezik, azt mondhatjuk, hogy 45 000-49 000 évvel ezelőtt az őseink éltek valahol, és valószínűleg volt esélyük arra, hogy lássák egymást” – mondja Prüfer.
