Sok vírus, köztük a rhinovírus – a nátha szokásos okozója –, az influenza, és a SARS-CoV–2, a COVID–19-et okozó vírus, hosszabb ideig marad fertőzőképes és gyorsabban szaporodik hidegebb hőmérsékleten és alacsonyabb páratartalom mellett.
Ez, valamint az a tény, hogy az emberek hideg időben több időt töltenek zárt térben és szorosabb kapcsolatban másokkal, általános okai annak, hogy a baktériumok nagyobb valószínűséggel terjednek.
Az influenza és a légúti szinciális vírus, vagy RSV, általában meghatározott őszi és téli szezonalitással rendelkezik.
Az új COVID–19-variánsok megjelenése, valamint a korábbi fertőzésekből és védőoltásokból származó immunitás idővel történő csökkenése miatt azonban a COVID–19 nem a tipikus hideg időjárási légúti vírus. A COVID–19 fertőzési arány például 2020 óta minden nyáron megugrott.
Hidegben könnyebb a vírus átvitele
Pontosabban, a hideg időjárás megváltoztathatja az influenzavírus külső membránját, szilárdabbá és gumiszerűbbé téve azt. A tudósok úgy vélik, hogy a gumiszerű bevonat megkönnyíti a vírus emberről emberre történő átvitelét.
Nem csak a hideg téli levegő okoz problémát. A hideg mellett a száraz levegő is összefüggésbe hozható az influenzajárványok kitörésével. Ez azért van, mert a száraz téli levegő tovább segíti az influenzavírust abban, hogy tovább maradjon fertőzőképes. A télen gyakori száraz levegő hatására a légzőszervi cseppekben található víz gyorsabban elpárolog. Ez kisebb részecskéket eredményez, amelyek hosszabb ideig képesek megmaradni és messzebbre eljutni, miután köhög vagy tüsszent.
Az is sokat számít, hogyan reagál az immunrendszere a hideg időjárás alatt. A hideg levegő belélegzése kedvezőtlenül befolyásolhatja a légutak immunválaszát, ami megkönnyíti a vírusok számára a megtelepedést. Ezért segíthet megelőzni a megfázást, ha sálat visel az orra és a szája felett, mert felmelegíti a belélegzett levegőt.
Emellett a legtöbb ember télen kevesebb napfényt kap. Ez azért probléma, mert a Nap a D-vitamin egyik fő forrása, amely nélkülözhetetlen az immunrendszer egészségéhez. A fizikai aktivitás, egy másik tényező, szintén csökken télen. Havas vagy jeges időben az emberek háromszor nagyobb valószínűséggel halasztják el a testmozgást.
Ehelyett az emberek több időt töltenek zárt térben. Ez általában több, szorosabb kapcsolatot jelent másokkal, ami a betegségek terjedéséhez vezet. A légúti vírusok általában a fertőzött személytől számított hat láb sugarú körben terjednek.
Ráadásul a hideg hőmérséklet és az alacsony páratartalom kiszárítja a szemet, valamint az orr és a torok nyálkahártyáját. Mivel a megfázást, influenzát és COVID–19-et okozó vírusok jellemzően belélegezve terjednek, a vírus könnyebben megtapadhat ezeken a károsodott, kiszáradt légutakon.
A kézmosás az év bármely szakában bevált stratégia a baktériumok terjedésének csökkentésére.
Mit tehetünk?
A lényeg az, hogy a nedvesség és a hideg nem tesz beteggé. Ennek ellenére vannak olyan stratégiák, amelyek egész évben segítenek megelőzni a megbetegedéseket:
- Mosson gyakran kezet.
- Kerülje az arca megérintését, amit az emberek óránként 9-23 alkalommal tesznek.
- Maradjon hidratált. A napi nyolc pohár víz jó cél, de ez lehet több vagy kevesebb is az életmódtól és a testmérettől függően.
- Táplálkozzon kiegyensúlyozottan. A sötétzöld, leveles zöldségek gazdagok immunrendszert támogató vitaminokban, míg a tojás, a dúsított tej, a lazac és a tonhal D-vitamint tartalmaz.
- Maradjon fizikailag aktív, még télen is.
- Aludjon megfelelően.
- Gyakran tisztítsa meg otthonában a kemény, sokat érintkező felületeket.
- Ha télen kiszárad az orra vagy a torka, fontolja meg párásító használatát.
