Tusk ezt csütörtökön, a Varsóban hivatalos látogatáson tartózkodó Emmanuel Macron francia elnökkel tartott sajtótájékoztatón mondta. Ukrajna egyik leghangosabb támogatója, Lengyelország a jövő hónaptól tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét.
A lengyel kormányfő cáfolta, hogy egy tűzszüneti vagy békemegállapodás létrejötte után „egyik vagy másik ország katonái esetleg jelen lehetnének Ukrajnában”. Arról, hogy mit tesz ez ügyben Lengyelország, „Varsóban, és csakis Varsóban fognak dönteni”” – jelentette ki Tusk. „Egyelőre nem tervezünk ilyen lépéseket” – hangsúlyozta.
Tusk kijelentése több sajtóinformáció megjelenését követte, amelyek szerint Franciaország és Nagy-Britannia fontolgatja csapatai ukrajnai bevetését.
A katonák a hírek szerint békefenntartóként működnének, hogy megfigyeljék a tűzszünetet abban az esetben, ha Moszkva és Kijev tárgyalásokat kezdeményezne.
A témát Németország vezetése is felvetette, ugyanakkor Olaf Scholz kancellár azt mondta, hogy országa csapatainak Ukrajnába telepítése „szóba sem jöhet”, amíg nem jön létre egy „valódi tűzszünet”.
A hónap elején egy meg nem nevezett magas rangú NATO-tisztviselő a Szabad Európa rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy az esetleges bevetés valódi célja annak biztosítása, hogy az európai NATO-tagoknak továbbra is legyen beleszólásuk az ukrajnai konfliktus rendezésébe, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban hivatalba lép.
Tusk elismerte, hogy a Macronnal folytatott négyszemközti találkozóján felmerült a csapatok tűzszünet vagy békemegállapodás keretében történő küldésének kérdése, és újságíróknak azt mondta: „Megvitattuk”.
Macron és Tusk egyaránt azt mondta, hogy az ukránoktól függ, mikor kezdődhetnek a béketárgyalások.
A francia elnök megerősítette a médiának, hogy a Tuskkal folytatott megbeszélések középpontjában Ukrajna és a háború „másnapja” állt, további részletek közlése nélkül.
A Rzeczpospolita című lengyel lap szerdai, diplomáciai forrásokra hivatkozó beszámolója szerint Macron azért utazott Varsóba, hogy Tuskkal megvitassa egy 40 ezer fős, külföldi országok csapataiból álló békefenntartó erő kiküldésének ötletét.
Oroszország többször is kizárta a háború befagyasztását, hangsúlyozva, hogy katonai műveletének minden célját, köztük Ukrajna semlegességét, demilitarizálását és nácimentesítését is teljesíteni kell.
Moszkva ragaszkodott ahhoz, hogy bármilyen rendezés csak akkor lehetséges, ha Ukrajna kivonja erőit az orosz területekről, beleértve az orosz álláspont szerint „volt ukrán régiókat is”, biztosítja az orosz ajkú lakosság jogait, és betartja a semlegességet.
