A Moszkva és Kijev közötti kulcsfontosságú gáztranzit-megállapodás december 31-én jár le, és az ukrán vezetés többször is figyelmeztetett, hogy nem tervezi annak meghosszabbítását.
Több uniós ország továbbra is az orosz gázra támaszkodik, annak ellenére, hogy a Moszkva elleni szankciók és a Brüsszel által az Oroszországgal való energetikai kapcsolatok megszakítására irányuló törekvések miatt a szállítások jelentősen visszaestek.
Ukrajna előkészületeket tett a gáz elzárására – mondta Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter szerdán Berlinben a német–ukrán üzleti fórumon.
„A mi álláspontunk teljesen nyitott. Január 1-jétől nulla tranzitra készülünk. És már régóta erre készülünk. Csak ebben az évben több stressztesztet végeztünk a gázrendszerünkön, hogy lássuk, hogyan fog működni nulla tranzit mellett.”
Az ukrán állami energetikai vállalat, a Naftohaz és az orosz Gazprom energetikai óriáscég között 2019-ben írták alá a tranzitmegállapodást. A Naftohaz annak idején dicsérte a megállapodást, mivel az garantálja a biztonságot a hazai gázpiacon. Azt is elárulta, hogy a Gazprom közel hárommilliárd dollárt fizetett a tranzitszolgáltatásért, így biztosítva, hogy az ukrán rendszer a következő öt évben veszteség nélkül működjön.
Ukrajna tranzithálózata Moldávia, Románia, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vezetékrendszeréhez kapcsolódik. A legfrissebb adatok szerint az EU a gáz mintegy öt százalékát még mindig Ukrajnán keresztül kapja Oroszországtól.
A Naftohaz tranzitrendszere és a Török Áramlat európai ága az egyetlen két fennmaradó csatorna, amelyen keresztül a vezetékes orosz gáz Közép- és Dél-Európába jut. A Török Áramlat gázvezeték Oroszországból a Fekete-tengeren keresztül Törökországba vezet, majd az EU-tag Görögország határáig tart.
Oroszország kijelentette, hogy kész a szállítások folytatására 2024 után is. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója októberben arra figyelmeztetett, hogy az EU „energetikai öngyilkosságot” követ el, ha elzárkózik az orosz gáztól. Az unió politikája további dezindusztrializációt, a gázpiaci volatilitás növekedését eredményezi, és újabb gázársokkhoz és ellátási zavarokhoz vezethet – jósolta Miller.
Hasonló aggodalmaknak adott hangot Magyarország és Szlovákia, a két olyan uniós ország, amely a leginkább függ az orosz gáztól. Budapest a Gazprommal 2021-ben aláírt 15 éves szerződés alapján továbbra is Oroszországból kapja a felhasznált gáz több mint felét.
