Az ultrafeldolgozott élelmiszerek az utóbbi években egyre nagyobb médiafigyelmet kaptak, mivel továbbra is sokak étrendjének alapját képezik. Ezeket az élelmiszereket trükkös kategorizálni, annak ellenére, hogy a kifejezés egyre népszerűbbé vált. Az új tanulmány szerzői szerint általában véve olyan ipari készítményeket használnak, amelyeket az otthoni főzésben ritkán használnak, mint a teljes értékű élelmiszereket.
Az ilyen termékek listájához tartoznak a chipsek, üdítőitalok, instant tészták, fagylalt, csokoládé, kekszek, készételek, hamburgerek, energiaszeletek, kolbászok, valamint a csirke- és halnuggets. A BBC Good Food szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek közé sorolhatók az olyan élelmiszerek is, mint a gabonapelyhek, a bébiétel, a gyümölcsjoghurt, a tömeggyártott kenyér, sőt még a vegán húsalternatívák is.
Az ilyen élelmiszerek részben a kényelmük és a polcon való tárolásuk hossza miatt népszerűek – gyakran elég ízletesek is, ami növeli a vonzerejüket. Ennek a kényelemnek és ízletességnek azonban ára van, többek között a biológiai öregedésünk szempontjából.
A biológiai öregedés a sejtjeinkben idővel bekövetkező változások, károsodások és funkcióvesztés mértékegysége. Míg a kronológiai idő azt mutatja, hogy mióta létezünk, a biológiai életkor azt, hogy a sejtjeink mennyire „öregek”. Néha ez a két szám megegyezik, de néha eltérnek egymástól, az általános egészségi állapotunktól és az alkalmazott mérési módszertől függően.
Ma úgy látják, hogy a biológiai életkort különböző tényezők befolyásolják, beleértve a táplálkozásunkat, a genetikát, az általános életmódot és a környezetünket. Az egészségesebb emberek biológiai életkora fiatalabb lehet, mint a kronológiai életkoruk, míg a kevésbé egészséges életmódot folytatók esetében ez fordítva is igaz lehet, ami magában foglalhatja az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását.
Ez fontos szempont a jelenlegi helyzetünkben, amikor a várható élettartam világszerte növekszik. Valójában a 60 év felettiek népessége 2050 előtt valószínűleg megduplázódik, elérve majdnem a 2,1 milliárd főt. Ez jelentős demográfiai változást jelez az öregedő népesség irányába, ami gazdasági és társadalmi kihívásokat fog jelenteni, különösen mivel az élettartam növekedése nem feltétlenül párosul az egészséges életszínvonal növekedésével.
A legújabb tanulmányhoz a kutatók 16 055 résztvevőt toboroztak, akik mind 20 és 79 év közöttiek voltak, és akiknek az egészségi állapota és életmódja összehasonlítható volt a nyugati országokban élő más népességével.
A kutatók szignifikáns összefüggést figyeltek meg az ultrafeldolgozott élelmiszerek fokozott fogyasztása és a gyorsabb biológiai öregedés között. Az ilyen fogyasztás minden 10 százalékos növekedése esetén úgy tűnt, hogy a biológiai és a kronológiai életkor közötti távolság mintegy 2,4 hónappal megnő.
Azok, akiknek étrendjében a legmagasabb volt az ilyen típusú élelmiszerek aránya (az energiabevitel 68-100 százalékát tették ki), biológiailag 0,86 évvel voltak idősebbek a legalacsonyabb kvintilisbe tartozókhoz képest (akik étrendjük energiabevitelének legfeljebb 39 százaléka származott ultrafeldolgozott élelmiszerekből).
Ez az eredmény azt jelzi, hogy fontos a feldolgozatlan és minimálisan feldolgozott élelmiszerek minél nagyobb arányú előtérbe helyezése.
„Eredményeink jelentősége óriási, mivel előrejelzéseink szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának minden 10 százalékos növekedése közel 2 százalékkal növeli a halálozás kockázatát és 0,5 százalékkal a krónikus betegségek előfordulásának kockázatát két év alatt” – magyarázta Dr. Barbara Cardoso, a Monash Egyetem Táplálkozástudományi, Dietetikai és Élelmiszeripari Tanszékének vezető oktatója egy nyilatkozatban.
Ez az összefüggés még azután is szignifikáns maradt, hogy kiigazították az étrend minőségét és a teljes energiabevitelt, ugyanazokat az adatokat alapul véve. Azt sugallja, hogy az összefüggés más tényezőkből eredhet, beleértve a flavonoidok vagy fitoösztrogének alacsonyabb bevitelét, amelyek olyan teljes értékű élelmiszerekben fordulnak elő, mint a gyümölcsök és zöldségek. Ez a hatás a csomagolásban lévő bizonyos vegyi anyagoknak vagy az élelmiszer-feldolgozás során keletkező vegyi anyagoknak való kitettségből is eredhet.
„A magasabb ultrafeldolgozott élelmiszer-bevitellel rendelkező felnőttek általában biológiailag idősebbek voltak” – írták Cardoso és munkatársai.
„Eredményeink azt mutatják, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek étrendben való csökkentése segíthet lassítani a biológiai öregedés pályáját, ami újabb okot ad arra, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszereket célba vegyük, amikor az egészséges öregedés elősegítését célzó stratégiákat mérlegeljük” – zárta Cardoso.
