Mítoszok a D-vitaminról, amiket nem szabad elhinni

Dina Krylova endokrinológus szerint a D-vitaminra valóban szükség van a csontok normális növekedéséhez, mineralizációjához, a csontritkulás megelőzéséhez felnőtteknél és a gyerekeknél a tachycardia megelőzéséhez. Ez vitathatatlan tény, amelyet számos tanulmány megerősített.

Számos bizonyíték utal arra is, hogy a D-vitamin és a szív- és érrendszeri betegségek, az immunrendszer működése, a COVID-19 és sok más betegség között kapcsolat van.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a vitamin segít csökkenteni a rákos sejtek növekedését, gátolja a daganatos erek kialakulását (angiogenezis) és az áttétképzést.

Azt is megállapították, hogy a D-vitamin csökkenti az immunsejtek bizonyos típusainak aktivitását, amelyek normális esetben megakadályozzák, hogy az immunrendszer aktívan reagáljon a rákra.

Mindenkinek szüksége van D-vitamin szedésére?

Biztosan nem kell mindenkinek szednie. Megelőző D-vitamin adagot az 1-18 éves korosztály, valamint a 75 év felettiek, a terhes nők és a prediabétesz magas kockázatának kitett személyek szedhetnek.

Különösen fontos a D-vitamin szedése a laboratóriumi vizsgálatokkal megállapított D-vitaminhiányban vagy -elégtelenségben szenvedőknek.

A D-vitaminszintet elsősorban október és április között kell ellenőrizni, amikor kevesebb a napfény. Azonban még a napsütéses hónapokban is előfordulhat, hogy a napvédő krémek használata, az otthoni vagy irodai munka miatt a szervezetben történő szintézise nem elegendő.

Ezért fontos, hogy ne bizonyos időszakokban, hanem egész évben ügyeljünk a vitaminszintre.

Minél nagyobb az adag, annál jobb

Káros lehet az egészségre. A D-vitamin nagy adagja túladagoláshoz vezethet, ami a gyógyszer mellékhatásaival jár.

A mérgezés jelei közé tartozik a hányinger, a székrekedés, az étvágytalanság és az általános rossz közérzet. Súlyos esetekben hiperkalcémia alakulhat ki, azaz a vérben a normálisnál magasabb kalciumszint felhalmozódása. Ez csonttörésekhez és vesekárosodáshoz vezethet.

Ha van nap, akkor a D-vitamin hiánya kizárt.

Ez nem igaz, mert a D-vitamin szintézise nemcsak az UV-sugárzástól, hanem más tényezőktől is függ, például a bőr melanintartalmától és a napvédő krémek használatától.

Ezenkívül ismert, hogy az idősebb és a sötétebb bőrű embereknél kevesebb D-vitamin szintetizálódik a napfény hatására.

Ezért még ha süt is a nap, nem biztos, hogy elegendő lesz a megfelelő D-vitamin-termeléshez.

Fontos megjegyezni, hogy az UV-sugárzás nem hatol át az üvegen, így a szobai ablakon keresztül érkező napfény nem járul hozzá a vitamin termeléséhez.

Nyáron egész évre „feltölthetjük” a vitamin készletünket

Bármennyire is szeretnénk, a szervezet nem tudja elraktározni a D-vitamint későbbi felhasználásra. Ha valamilyen okból kifolyólag nem tudjuk fenntartani a vitamin megfelelő szintjét, érdemes megfontolni a táplálékkiegészítők formájában történő pótlást.

A bőr által termelt D-vitamin mennyisége számos tényezőtől függ, többek között a napszaktól, az évszaktól, a földrajzi szélességtől és a bőr pigmentációjától. Az Ön lakóhelyétől és életmódjától függően a téli hónapokban a D-vitamin-termelés csökkenhet, vagy egyáltalán nem termelődik.

A naptej, bár fontos a bőrrák megelőzése szempontjából, szintén csökkentheti a D-vitamin-termelést.

A D-vitaminhiány kiegyensúlyozott táplálkozással elkerülhető.

Az élelmiszerek kis koncentrációban tartalmaznak D-vitamint, amely sajnos nem képes biztosítani a napi szükségletet az emberi szervezet megfelelő működéséhez.

A legtöbb D-vitamin a különböző halfajokban, valamint néhány D-vitaminnal dúsított élelmiszerben található, amelyek sok országban nem széles körben elérhetők. A napi D-vitamin-szükségletet azonban nehéz kizárólag a táplálkozással fedezni.

Elolvasom a cikket