Egy európai és brit kutatók által készített tanulmány szerint több mint három napra volt szükség ahhoz, hogy minden fontosabb szerv fehérjetermelését olyan módon változtassák meg, amely előre jelzi a hétnapos, kizárólag vízzel végzett böjtöt tartó résztvevők jobb egészségi állapotát.
Ezek a változások mind a 12 egészséges résztvevő (öt nő és hét férfi) esetében következetesek voltak, akiktől vért vettek a böjt előtt, alatt és után.
„Most először láthatjuk, hogy mi történik molekuláris szinten az egész szervezetben, amikor böjtölünk” – magyarázza Claudia Langenberg, a londoni Queen Mary Egyetem epidemiológusa.
„Eredményeink bizonyítékot szolgáltatnak a böjtnek a fogyáson túlmutató egészségügyi előnyeire, de ezek csak három nap teljes kalóriakorlátozás után váltak láthatóvá – később, mint korábban gondoltuk.”
A kalóriakorlátozás számos előnnyel járhat. Egy új tanulmány megállapítja, hogy mennyi idő alatt következnek be változások a szervezetben.
Ez hosszú idő ahhoz, hogy az emberi szervezetet megfosszuk a kalóriától, ami komoly kockázatokat rejt magában, amelyek nem biztos, hogy megérik a kívánt eredményeket.
Ha biztonságosan és egészségügyi szakember felügyelete mellett végezzük, a böjtölés egészségügyi előnyökkel járhat, de az árnyoldalait is gondosan mérlegelni kell minden egyes ember esetében. Az orvosok általában azt tanácsolják, hogy a gyermekek, tizenévesek, terhesek, cukorbetegek vagy étkezési zavarokban szenvedők ne vegyenek részt az időszakos böjtben.
A böjtölés során fennáll a kiszáradás veszélye, mivel a szokásos folyadékbevitelünk mintegy 20 százaléka az ételekből származik, ezért az egyéneknek arra is ügyelniük kell, hogy sok vizet fogyasszanak.
A napokon át tartó böjtölés veszélyes lehet, és a lehetséges előnyei még mindig nem bizonyítottak egyértelműen. Ez azt jelenti, hogy ha további kutatásokat lehet végezni, a tudósok talán képesek lesznek a böjt előnyeit utánozni anélkül, hogy bárkinek is meg kellene vonnia magától a kalóriákat.
Az elmúlt években számos tanulmány utalt arra, hogy az időszakos böjtölés – szemben a tanulmányban szereplő hosszan tartó böjtöléssel – javíthatja az emberi egészség bizonyos aspektusait. Ezek közé tartozik a fogyás, a vérnyomáscsökkenés, a csontsűrűség javulása és az étvágyszabályozás.
Egyes kísérletek még arra is bizonyítékot találtak, hogy az éhség rövid ideig tartó megtapasztalása lelassíthatja a természetes öregedési folyamatot és esetleg meghosszabbíthatja az ember élettartamát.
Mindezek ellenére a tudósok csak nagyon korlátozottan értik, hogy valójában mi történik az emberi testben, amikor az éhezéshez alkalmazkodik. A témával kapcsolatos klinikai kísérletek korlátozottak, ami azt jelenti, hogy az egészségügyi szakemberek nem rendelkeznek bizonyítékokon alapuló tanácsokkal, amelyeket a betegeknek adhatnának.
Az év elején közzétett kutatásban a tudósok megállapították, hogy a résztvevők vérében mért mintegy 3000 fehérje közül körülbelül egyharmaduk mutatott „mélyreható szisztémás változásokat”, miután hét napig csak vizet fogyasztottak.
A legnagyobb egészségügyi előnyöket jósló fehérjeváltozásokat azonban csak három egymást követő böjtnap után figyelték meg. Ezek közé tartoznak a reumás ízületi gyulladás és a szív- és érrendszeri egészség javulásával összefüggő fehérjeváltozások.
A háromnapos böjtöt követő fehérjeváltozások a szív egészségével és a reumás ízületi gyulladás javulásával álltak összefüggésben.
Az eredmények alátámasztják a korábbi vizsgálatokat, amelyek szintén azt sugallják, hogy a böjtölésnek több napra van szüksége, mielőtt hasznosabbá válik, mint a kalóriabevitel egyszerű csökkentése.
A legtöbb fehérje visszatér az alapszintre, amint az ember újra enni kezd, ami arra utal, hogy a böjtölésből származó biológiai változásoknak egy bizonyos ideig fenn kell maradniuk ahhoz, hogy hosszú távú egészségügyi előnyöket élvezzenek.
„A táplálék hiánya az emberi evolúció során végig alaphelyzet volt, és a testünk a nagy metabolikus rugalmasságra való szelekciós folyamat eredménye, hogy hosszú időszakokat túléljünk anélkül” – magyarázzák a tanulmány szerzői.
„Eredményeink lehetőséget nyújtanak a böjt lehetséges egészségügyi előnyeinek szisztematikus azonosítására, és ezen ismeretek lefordítására feltételezett beavatkozásokra, többek között olyan betegek esetében, akik nem tudják betartani a hosszan tartó böjti sémákat vagy a böjtöt utánzó étrendeket.”
