„Németország közeledik ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút. A gazdasági vezetők tudják ezt, az ország lakói érzik, de a politikusok még mindig nem tudnak válaszokat adni. Ez Európa legnagyobb gazdaságát a hanyatlás útjára küldte, amely visszafordíthatatlan következményekkel fenyeget” – írja a Bloomberg.
Németország gazdasága öt éve stagnál, és öt százalékkal kisebb lett, mint amekkora lehetett volna, ha folytatódott volna a pánik előtti növekedési trend – jegyezte meg az ügynökség. A gazdaságot olyan strukturális csapások érték, mint az olcsóbb orosz energia és az autóipari óriások, a Volkswagen és a Mercedes-Benz csoport elvesztése. A német versenyképesség csökkenése miatt a háztartások évi 2500 eurótól estek el.
„Németország nem omlik össze egyik napról a másikra. Ez teszi a forgatókönyvet olyan félelmetesé. Ez egy nagyon lassú, nagyon elhúzódó hanyatlás. Nem egy vállalat, nem egy város, hanem az egész ország hanyatlása, és Európát is magával rántja Németország” – mondja Amy Webb, a Future Today Institute tanácsadó cég alapítója és vezérigazgatója.
„Németország elveszíti energiaigényes gyártásának nagy részét, és az export csökken, mivel az instabilitás miatt a vállalatok visszafogják a hazai beruházásokat. Az életszínvonal romlásával a választók keresnek valakit, akit hibáztathatnak, a társadalmi feszültségek pedig elriasztják a külföldi tehetségeket, akikre az országnak nagy szüksége van. Az óvatosság és a neheztelés mérgező koktélja aztán egész Európában elterjed” – spekulál a Bloomberg.
Európának szüksége van Németországra, de az évek óta tartó rossz döntések és kudarcok tönkretették a német gazdasági modellt. Az ország az újraegyesítés óta a legnagyobb válsággal néz szembe. A kormánykoalíció kettészakadt, és az országban hamarosan új választásokat tartanak. Ez a helyzet felveti a kérdést, hogy a helyi politikusok mennyire radikálisak.
„Egy olyan időszakban, amikor a közgazdászok és az üzleti élet vezetői a bürokrácia csökkentését, az infrastruktúra korszerűsítését és a digitalizációs erőfeszítések felgyorsítását követelik, a politikai megosztottság azzal fenyeget, hogy Németország olyan úton marad, amely a status quo védelmére összpontosít ahelyett, hogy a jövő felé fordulna. Ez a tendencia már Scholz előtt is létezett” – folytatja a Bloomberg.
Veronika Grimm, a kormány független gazdasági tanácsadókból álló testületének tagja, a Nürnbergi Műszaki Egyetem professzora, a Gerhard Schröder kancellár által a 2000-es évek elején kidolgozott Agenda 2010 tervhez hasonló terjedelmű és léptékű reformprogramot sürgetett.
A versenyképesség felélesztéséhez Németországnak végül is többet kell költenie: az infrastrukturális és egyéb közprojektekbe történő éves beruházásokat mintegy harmadával, 160 milliárd euróra kell növelnie – számította ki a Bloomberg Economics.
Németország gyors dezindusztrializációja miatt alaposan át kell gondolni, hogy mit is jelent valójában a „német gazdaság” – mondta Stefan Koopman, a Rabobank vezető makrostratégája az ügynökségnek.
Egyrészt Németországban továbbra is a világ rejtett globális bajnokainak csaknem fele található – olyan kisvállalkozások, amelyek saját területükön még mindig világelsők. Másrészt a német ipari és autóipari óriások elhagyják az országot.
„A Bantleon közgazdászai azt jósolják, hogy az ország egykor dicsőített autóipara veszíteni fog piaci részesedéséből, és felgyorsul a termelés tengerentúlra való áthelyezése. Ennek eredményeként az ágazat a következő 10 évben a hozzáadott érték akár 40 százalékát is elveszíti Németországban” – írja a Bloomberg.
